header 4

A Hungária Vizsla Club történeti áttekintése

Klubunk működése meghaladta a 23. évét. Nem nevezhetjük minden nehézség nélkülinek az elmúlt bő két évtizedet, a zavaros körülmények figyelembe vételével dolgoztunk a magyarvizsla genetikai értékének megóvása, fejlesztése érdekében és népszerűsítettük a fajtát a magyar fiatalság , vadásztársadalom és a vadászkutyák után érdeklődő bel- és külföldiek körében.

Munkánk és energiánk nagy részét lekötötte az elismertetés érdekében kifejtett tevékenység, azonban plusz energiákat mozgósítva kifejlesztettük a magyarvizslák XXI. századának megfelelő korszerű tenyésztésirányításához nélkülözhetetlen digitális tenyésztési adatbázist, és tenyészértékelő rendszert, megteremtettük ennek technikai és személyi hátterét is. Pályázatunk, a két magyar vizslafajta tenyésztésének irányítására „túlélte” az azt előíró, többször módosított 64/1997(XII.31)FVM rendeletet. Annak tartalma, magas szakmai színvonala nem adott lehetőséget a hatóságoknak (FVM, FM; Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, NÉBIH), hogy kérelmünket megalapozott indokokkal elutasítsák.


Több  ízben, törvénytelen határozattal utasították el pályázati kérelmünket megalapozatlanul.  Eközben a MEOE a Származási lapok kiállításából jelentős bevételt számolhatott el, amelyeket állami tenyésztői elismerés nélkül állított ki.(6000Ft/lap)

Az FM és a tenyésztési hatóság nem tudott belenyugodni, hogy a Kúria is megalapozatlannak, törvénytelennek találta a hatóságok több mint másfél évtizede tartó eljárását, a Hungária Vizsla Club kérelmének közigazgatási eljárásban történő elbírálásában.

Figyelemmel erre a tényre is, FM minisztere hatályon kívül helyezte az eredeti rendeletet, és új a 98/2013(X.24)VM rendelettel új szabályokat állapított meg, új követelményeket állított az elismerés feltétele elé.
E feltételek közé több olyan követelmény került, amelyet csak már elismert tenyésztő szervezet tudott volnana teljesíteni. Ilyen pedig ekkor már 16 éve nem volt . Több helyen ellentétesen, túlterjeszkedve szabályozott az akkor hatályos 1993. évi CXIV törvényben előírtakkal.
 
Több ízben nyerünk pert a Fővárosi Bíróságon az FVM határozatai ellen. Eközben az FVM törvénytelen módon próbálta átjátszani az általunk 1999-ben elsőként megpályázott tenyésztő szervezeti jogot más szervezeteknek. Első esetben egy a MEOE magyarvizsla szakosztályából alakult klubnak, másodszor pedig a Magyar Vizslás Vadászok Országos Közhasznú Egyesületének. Mivel ezeket a törvénytelen bejegyzéseket a bíróságok rendre hatályon kívül helyezték, a tenyésztés hatóság 2013-ban „saját magát nevezte ki” tenyésztésirányítónak. Ez utóbbi tényt felpanaszoltuk a hatóság felett felügyeletet gyakorló miniszternek, felsorolva az ellene felhozott érveinket kértük, hogy jelöljék meg a jogszabályt, ami feljogosította a hatóságot. Több mint 8 éve várunk az érdemi válaszra! Válasz nem érkezett 2020-ig.
 

Úgy tűnt számunkra, hogy döntésükben nem szakmai, hanem egyéb motiváltság húzódott meg. 
Bizonyításul összehasonlításként vessük össze a Hatóság által elfogadott tenyésztési szabályzathoz tartozó legfontosabb előírásoknak a fajtaleírásnak az összehasonlítását:
Felsorolás a fajtaleírások fontosabb testrész-méretarányok témaköréből:/ 2013. évi állapot/.

Testrészre utalások* Hatósági által elfogadott szöveg
HVC fajtaleírása szerinti ajánlás
Testhossz(Törzshossz) A testhossz??? kissé meghaladja a marmagasságot. 
A vizsla testhossza:Kb.120 cm, a marmagassága 62cm
Fogalom zavar! A testhossz (az orrhegyétől a farok végéig tart) nem azonos a törzshosszal, ami mellkas elejétől a farbúbig mérendő
A HVC a fajtaleírásban a törzshossz kifejezést használja!
A törzshossz a marmagasság 102-110 %-a
A mellkas mélység A mellkas mélység valamivel kisebb, mint a marmagasság fele A mellkas mélység a marmagasság  40-47 %-a
A fej hossza Nincs ajánlás A marmagasság 36-42 %-a
A fej arcorri része Az arcorri rész valamivel rövidebb, mint a fejhossz fele Az arcorri rész a fejhossz 42-48%-a.
Agykoponya Mérsékelten széles A fejhossz 50-55%-a
Mellkas Közepesen széles és mély, jól kifejezett, izmos és közepesen telt szügy, lehetőleg messzire hátranyúló szegycsonttal.

A mellkas szélesség a marmagasság 32-42%-a

A mellkas mélység a marmagasság 40-47%-a

A törzs A bordák mérsékelten íveltek. A hátsó bordák jól lenyúlóak.

A törzshossz az első sorban bemutatva.

Bordák dongássága a marmagasság 30-40 %-a

* A kiemelések csak a legfontosabb eltéréseket tartalmazzák! 

Talán ennyi elég összehasonlításként egy akár alapfokon kezdő tenyésztő számára is, hogy eldönthesse, melyik fajtaleírás ad több és pontosabb támpontot a tenyésztéshez.
Egy fajta tenyésztésének alapja a lehető legegyértelműbb fajtaleírás! 

Mint látható, a méret arányoknál a testhossz és a törzshossz fogalmát keveri a Hatóság által elfogadott fajtaleírás. 
Fentiek alapján nem látott okot a HVC szakmai vezető testülete, hogy a Hatóság „gumiszabály” fajtaleírását átvegye. 
A Hatóság ajánlása csak arra jó, hogy a bírálat eredményét „szükség” esetén lehessen „szubjekív”  módon befolyásolni, a felelősségre vonás veszélye nélkül. Ez a fajtaleírás a mai napig/2020.november/ nem változott!
 2014. évben két , a tenyésztésirányításra felkészületlen egyesületnek, megosztva a drótszőrű és rövidszőrű fajtákat, kiadta az elismert tenyésztő szervezeti jogosultságot.

Egyik elismerést kapott tenyésztőszervezet sem rendelkezett a tenyésztésirányításhoz nélkülözhetetlen adatbázissal és ezt működtető digitális háttérrel.
A HVC álláspontja továbbra is az, hogy a két magyar vizslafajtának egy közös szervezetben lehet hatékony és erdményes a tenyésztésirányítás szakmai munkája. Figyelembe véve az időközben bekövetkezett előremutató jogi környezeti változásokat, a HVC nem mondott le, a nagy szellemi és anyagi energiával kialakított tenyészprogramjának megvalósításáról.
 Végezetül szeretném megköszönni minden aktív és a HVC törekvéseivel szimpátiát érző támogatónk kitartását abban a reményben, hogy a közeli jövőben már teljes energiánkkal a MAGYAR VIZSLA tenyésztése érdekében folytathatjuk munkánkat, melynek fő célja a ma még országosan is heterogénnek tartott, de országonként még jobban elkülönülő típust mutató magyar fajta genotípusának javítása, egy magasabb szintet képviselő homogenitásra való törekvéssel.

Ha egyetértesz törekvéseinkkel csatlakozz hozzánk, hogy részese lehess a két magyar fajta fejlesztési eredményeinek.
A tagbelépés feltétele, hogy rendelkezz egyik magyar vizslafajta tulajdon jogával. Bővebben a Bemutatkozunk- Tagfelvétel lapon.

 

Huszár Tibor elnök
HVC