A Hungária Vizsla Club történeti áttekintése, céljai.
Klubunk működésének az emúlt három évtizedét nem nevezhetjük minden nehézség nélkülinek.. Zavaros körülmények figyelembe vételével dolgoztunk a magyarvizsla genetikai értékének megóvása, fejlesztése érdekében és népszerűsítettük a fajtát a magyar fiatalság , vadásztársadalom és a vadászkutyák után érdeklődő bel- és külföldiek körében.
Munkánk és energiánk nagy részét lekötötte az elismertetés érdekében kifejtett tevékenység, azonban plusz energiákat mozgósítva kifejlesztettük a magyarvizslák XXI. századának megfelelő korszerű tenyésztésirányításához nélkülözhetetlen digitális tenyésztési adatbázist, és tenyészértékelő rendszert, megteremtettük ennek technikai és személyi hátterét is. Pályázatunk, a két magyar vizslafajta tenyésztésének irányítására „túlélte” az azt előíró, többször módosított 64/1997(XII.31)FVM rendeletet. Annak tartalma, magas szakmai színvonala nem adott lehetőséget a hatóságoknak (FVM, FM; Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, NÉBIH), hogy kérelmünket megalapozott indokokkal elutasítsák.
Több ízben, törvénytelen határozattal utasították el pályázati kérelmünket megalapozatlanul. Eközben a MEOE a Származási lapok kiállításából jelentős bevételt számolhatott el, amelyeket állami tenyésztői elismerés nélkül állított ki.(6000Ft/lap)
Az FM és a tenyésztési hatóság nem tudott belenyugodni, hogy a Kúria is megalapozatlannak, törvénytelennek találta a hatóságok több mint másfél évtizede tartó eljárását, a Hungária Vizsla Club kérelmének közigazgatási eljárásban történő elbírálásában.
Figyelemmel erre a tényre is, FM minisztere hatályon kívül helyezte az eredeti rendeletet, és új a 98/2013(X.24)VM rendelettel új szabályokat állapított meg, új követelményeket állított az elismerés feltétele elé.
E feltételek közé több olyan követelmény került, amelyet csak már elismert tenyésztő szervezet tudott volnana teljesíteni. Ilyen pedig ekkor már 16 éve nem volt. Több helyen ellentétesen, túlterjeszkedve szabályozott az akkor hatályos 1993. évi CXIV törvényben előírtakon.
Több ízben nyerünk pert a Fővárosi Bíróságon az FVM határozatai ellen. Eközben az FVM törvénytelen módon próbálta átjátszani az általunk 1999-ben elsőként megpályázott tenyésztő szervezeti jogot más szervezeteknek. Első esetben egy a MEOE magyarvizsla szakosztályából alakult klubnak, másodszor pedig a Magyar Vizslás Vadászok Országos Közhasznú Egyesületének. Mivel ezeket a törvénytelen bejegyzéseket a bíróságok rendre hatályon kívül helyezték, a tenyésztés hatóság 2013-ban „saját magát nevezte ki” tenyésztésirányítónak. Ez utóbbi tényt felpanaszoltuk a hatóság felett felügyeletet gyakorló miniszternek, felsorolva az ellene felhozott érveinket kértük, hogy jelöljék meg a jogszabályt, ami feljogosította a hatóságot. Több mint 12 éve várunk az érdemi válaszra! Válasz nem érkezett 2026-ig.
Úgy tűnt számunkra, hogy a hatósági döntésben nem szakmai, hanem egyéb motiváltság húzódott meg.
Bizonyításul összehasonlításként vessük össze a Hatóság által elfogadott tenyésztési programok legfontosabb mellékletét képező fajtaleírásoknak az összehasonlítását:
Felsorolás a fajtaleírások fontosabb testrész-méretarányok témaköréből:/ 2026. évi állapot/.
| Testrészre utalások* | Hatóság által elfogadott(aktuális) leírás: |
HVC tenyésztési programja szerinti fajta leírás szerint: |
| Testhossz(Törzshossz) | "A testhossz kissé meghaladja a marmagasságot." A test hossz fogalma: az orr hegyétől a farok végéig mérjük! Kb.120 cm. Ha a mar magassága 62cm, akkor a testhossz közel 2 szerese a marmagasságnak, amit nem lehet "kissé" jelzővel illetni. Fogalom zavar! A testhossz (az orrhegyétől a farok végéig tart) nem azonos a törzshosszal, ami álló helyzetben mérve a mellkas elejétől a farbúbig mérendő. |
A HVC a fajtaleírásban a testhossz kifejezés helyett a törzshossz kifejezést használja! A törzshossz a marmagasság 102-110 %-a. A kanok és a szukák részére más tartományok érvényesek. |
| A mellkas mélység | "A mellkas mélység valamivel kisebb, mint a marmagasság fele." Milyen mértékegység a "valamivel"? | A mellkas mélységét a mellső lábak vállizületei mögötti részen, a kutya álló helyzetében mérjük. A mellkas mélység a marmagasság 40-47 %-a |
| A fej hossza | Nincs meghatározva! |
A fej hosszát az orr hegyétől a tarkón kitapintható tarajcsontig mérjük. Ez a méret a marmagasság 36-42 %-a |
| A fej arcorri része | "Az arcorri rész valamivel rövidebb, mint a fejhossz fele" | Az arcorri részt az orrhegy és a belső szemzugokat összekötő vonalig mérjük.Az arcorri rész a fejhossz 42-48%-a. |
| Agykoponya | "Mérsékelten széles" | A fej szélességét a fülek előtti részen mérjük. A mérete a fejhossz 50-55%-a |
| Mellkas | "Közepesen széles és mély, jól kifejezett, izmos és közepesen telt szügy, lehetőleg messzire hátranyúló szegycsonttal." Milyen messzire? "Gumiszabályok", amiket a küllembíró önkényesen alkalmazhat! |
A mellkas szélessége a kutya álló helyzetében mért a szegycsont felől a két lapocka közti szélesség mérete.A mellkas szélesség a marmagasság 32-42%-a. |
| A törzs | Hossza nincs definiálva! A bordák mérsékelten íveltek. A hátsó bordák jól lenyúlóak. Mikor mérsékelt és mikor nem? Meddig nyúlnak le jól és mikor nem? "Gumiszabályok!" |
A törzshossz az első sorban bemutatva, a marmagasság 100-107 %-a |
* A kiemelések csak a legfontosabb eltéréseket tartalmazzák!
Talán ennyi elég összehasonlításként egy akár alapfokon kezdő tenyésztő számára is, hogy eldönthesse, melyik fajtaleírás ad több és pontosabb támpontot a tenyésztéshez.
Egy fajta tenyésztésének alapja a lehető legegyértelműbb, legobjektívebb fajtaleírás! A HVC fajtaleírásai a
Főmenü-Tenyésztés-Fajtaleírások-alatt olvashatók.
A korrekt fajtaleírásokra épülő nagyrészt objektív alapokra épített tenyészszemlékről a Főmenü-Tenyésztés-Tenyészszemlék- Tenyészvizsgák alatt olvashatsz, a vizslák munka teljesítményeinek méréséről a Tenyészvizsgák alatt tájékozódhatsz.
Mint látható, a méret arányoknál a testhossz és a törzshossz fogalmát keveri a hatóság által elfogadott fajtaleírás.
Fentiek alapján nem látott okot a HVC szakmai vezető testülete, hogy a hatóság által jóváhagyott „gumiszabály” fajtaleírásokat átvegye.
A ma érvényes, hatóság által közreadott fajtaleírás csak arra jó, hogy a bírálat eredményét „szükség” esetén lehessen „szubjekív” módon alakítalni, a felelősség vállalásának "veszélye" nélkül. Ez a fajtaleírás a mai napig/2026.május/ nem változott!
2014. évben két - a tenyésztésirányításra lényegében felkészületlen - egyesületnek, megosztva a drótszőrű és rövidszőrű fajtákat, kiadta az elismert tenyésztő szervezeti jogosultságot.
Egyik elismerést kapott tenyésztőszervezet sem rendelkezett a tenyésztésirányításhoz nélkülözhetetlen adatbázissal és ezt működtető digitális háttérrel. A HVC 1997-ben létesített adatbázisa megközelítóleg 10 ezer magyarvizsla adataival rendelkezik!
A HVC álláspontja továbbra is az, hogy a két magyar vizslafajtának egy közös szervezetben, két szekcióban lehet hatékony és erdményes a tenyésztésirányítás szakmai munkája. Figyelembe véve az időközben bekövetkezett előremutató jogi környezeti változásokat, a HVC nem mondott le, a nagy szellemi és anyagi energiával kialakított tenyészprogramjának megvalósításáról.
E program megvalósításához jószándékú, a jobbítás irányában elkötelezett tenyésztői tagok szükségesek!
Végezetül szeretném megköszönni minden aktív és a HVC törekvéseivel szimpátiát érző támogatónk kitartását abban a reményben, hogy a közeli jövőben már teljes energiánkkal a MAGYAR VIZSLA tenyésztése érdekében folytathatjuk munkánkat, melynek fő célja a ma még országosan is heterogénnek tartott, de országonként még jobban elkülönülő típust mutató magyarvizsla fajta genotípusának javítása, egy magasabb szintet képviselő homogenitásra való törekvéssel.
Ha egyetértesz törekvéseinkkel csatlakozz hozzánk, hogy részese lehess a két magyar vizslafajta genetikai fejlesztése eredményeinek.
A tagbelépés feltétele, hogy rendelkezz egyik magyar vizslafajta tulajdon jogával.
Belépést kezdeményezni a Főmenü- Bemutatkozunk-Tagfelvétel alatt található - "Tagfelvétel lap"-on lehet.
A kitöltött és aláírt lapot szkennelés után az info@vizsla-club. hu email címre kérjük elküldeni. A felvételről írásban értesítünk.
Minél több a tenyésztői tagság, annál nagyobb az esély a változtatásra!
Huszár Tibor elnök
HVC
