HVC Tenyészprogram

HVC Tenyésztési Szabályzata

/Tervezet/

TARTALOMJEGYZÉK:

1.TENYÉSZTÉSI PROGRAM 4
1.1. Fajtaleírások. 4
1.1.1.Rövidszőrű magyarvizsla fajtaleírása. 4
1.1.2. Drótszőrű magyarvizsla fajtaleírása. 6
1.2. Tenyészcél: (Mindkét fajtára vonatkozóan) 8
1.2.1 Helyzetértékelés: 8
1.2.2. A tenyészcél. 9
1.2.3. A tenyésztés módszere: 11
1.2.4. A vizsla tartása: 11
2. TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT MAGYARVIZSLÁK SZÁMÁRA 12
2.1. A magyarvizslák génmegőrzésének és törzskönyvi nyilvántartásának általános szabályai. 12
2.2. A törzskönyv 12
2.2.1. A törzskönyvben alapadatként nyilván kell tartani: 12
2.2.2. A fő törzskönyvi rész. 13
2.2.3. A fő törzskönyv osztályai. 13
2.2.4. A törzskönyv melléktörzskönyvi része. 13
2.2.5. A melléktörzskönyvi rész osztályaiba kerülés feltételei. 13
a) Tenyészjelölt osztály. 13
b) Minősítettek osztálya 14
c) Munka osztály 14
d) Vegyes osztály. 14
e) Tenyésztésből kizártak osztálya. 14
2.3. A tenyésztés szabályozása. 14
2.3.1. A vizsla tenyésztése, párosítása. 14
2.3.2. A szaporulat regisztrálás folyamat nyomtatványai. 14
2.3.3. A származás ellenőrzése. 15
2.4. A tenyésztés során alkalmazott nyomtatványok alkalmazásának részletes szabályozása: 16
2.4.1. A Fedeztetési jelentés (FJ). 16
2.4.2. Fedeztetési Igazolás(FIG). 16
2.4.3. Alombejelentő (ABEJ) 16
2.4.4. Törzskönyvi Regisztrálást Igazoló Lap (TRIL). 16
2.4.5. Származást Igazoló Lap (SZIL) 17
3. A MAGYARVIZSLÁK TENYÉSZTÉSBE VÉTELÉNEK SZABÁLYAI. 17
3.1. A tenyésztésbe vételhez szükséges teljesítmény vizsgálatok: 17
3.1.1. A tenyésztésbe vétel teljesítmény szelekciós feltételei. 17
3.1.2. Tenyészszemle. (TSzl.) 17
3.1.3. Vadászati Képesség Vizsga (VKV) 18
3.1.4. Vadászati alkalmassági vizsga (VAV) 18
3.1.5. Teteljesítmények bírálata 18
4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK. 18
4.1. A kennelnév (a tenyésztői név) 18
3
4.2. A kutya elidegenítésének, elvesztésének dokumentálása. 19
4.3. Záradék. 19
5. MELLÉKLETEK 20
5.1. Teljesítmény vizsgálatok nyomtatvány mintái. 20
5.1.1. Vadászati Képesség Vizsga (VKV) bírói lapja. 20
5.1.2. Vadászati Képesség Vizsga kiértékelő lap. 21
5.1.3. Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bírói lap.(Mátrix rendszerű) 22
5.1.4. Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) kiértékelő lap. 24
5.1.5. Tenyészszemle adatfelvételi lapja. 25
5.1.6. Tenyészszemle értékelő lapja. 26
5.2. Törzskönyvi regisztráció nyomtatványai 27
5.2.1. Fedeztetési jelentés űrlapja. 27
5.2.2. Fedeztetési igazolás űrlapja. 28
5.2.3. Alombejelentés űrlapja. 29
5.2.4. Törzskönyvi Regisztrálást Igazoló Lap űrlapja. 30
5.2.5. Fő törzskönyvi Származási lap „A” oldal 31
5.2.6. Fő törzskönyvi Származási lap "B"oldal 32
5.2.7. Melléktörzskönyvi Származási Lap "A"oldal 33
5.2.8. Melléktörzskönyvi Származási Lap "B"oldal 34
5.3. Szabályzatok a teljesítmény vizsgálatához 35
5.3.1. Hungária Vizsla Club Bírói szabályzata 35
5.3.2. A küllem bírálati irányelvek 35
5.3.3. A vadászati teljesítmény bírálata: 36
5.4. Egyéb rendelkezések: 36
5.4.1. A bírói igazolvány visszavonása: 36
5.4.2. A bírók igénylése a rendezvényekre: 36
5.5. A vadászati teljesítmények elbírálása: 36
5.5.1. A vadászati képességek vizsgálata: 36
5.5.2. A vadászatra való alkalmasság vizsgálata (VAV). 37
5.6. Versenyek a vizslák vadászati teljesítményének összehasonlítására. 37
5.7. A bírók igénylése a vizsgákra, versenyekre: 37

1.
1.Tenyésztési Tenyésztési programprogram
1.1. Fajtaleírások.
Korszerű, objektív értékeken alapuló, pontosan megfogalmazott fajtaleírások és azt korrektül alkalmazó küllembírálatok nélkül nem lehet eredményes a tenyésztési program. A jelenleg alkalmazott, az eredeti genetikai célt sem szolgáló”gumiszabályokat” tartalmazó fajtaleírások nagy teret adnak az egyéni szubjektivitásnak. A HVC a tenyészcél elérése érdekében változtatni kíván ezen a jelenlegi gyakorlaton. A fajtaleírásokat e szempontok figyelembe vételével alkotta meg.
1.1.1.Rövidszőrű magyarvizsla fajtaleírása.
http://teszt.vizsla-club.hu/tenyesztes/fajtaleirasok/rovidszoru-magyarvizsla-fajtaleirasa

1.1.2. Drótszőrű magyarvizsla fajtaleírása.
http://teszt.vizsla-club.hu//tenyesztes/fajtaleirasok/drotszoru-magyarvizsla-fajtaleirasa
1.2. Tenyészcél: (Mindkét fajtára vonatkozóan)
1.2.1 Helyzetértékelés:
A rövidszőrű magyarvizsla: Tapasztalataink szerint a honi rövidszőrű magyarvizsla tenyésztése az elmúlt évtizedekben in-kább divatirányzatokat követett, mint a vizsla valódi funkciójának való megfelelést szolgálta volna. A funkciónak legjobban megfelelő genotípus nem stabilizálódott, lényegében jelenleg is az 1940-es években felvetett hibákkal terhelt az állomány. „Igyekeznünk kell tehát a magyavizslát egységes, egyforma és egyenletes küllemre hozni. Hiszen van már most jónéhány igen jó, küllemre megfelelő példány. Jelenleg sok még a magyavizslák között a gyenge kis testalkatú vizsla. Vannak még olyan kis filigrán gyenge lábú magyavizslák, hogy ezeket már inkább luxusebnek lehet nevezni, de nem komoly vadászkutyának. És ami a legnagyobb baj, sok vadász egyenesen kívánja és keresi ezeket a kis zsebvizslákat. A tenyésztésnek ezt a helytelen irányt nem szabad követnie. Az ilyen kis vizslákat a tenyésztésből ki kell zárni. Komoly kitartó munkát csak megfelelő nagyságú és erősségű vizslától lehet követelni.” Ez volt olvasható a Dummel Nándor:A magyarvizsla körül címen közreadott írásában (Vadászkutya 1942. évf. 138.old.).
Ma is a korabeli hibákkal terhelt az állomány. Nagyobb fizikai megterhelésre alkalmatlan, gyenge csontfelépítés a legfőbb jellemzői. A genotípus nem tudta követni a viszonylag gyakran változó tenyésztési "divatot" a viszonylag gyakran változó tenyésztést irányítók eltérő elképzeléseit, amely sok szempontban nem követte a hazai vadászatok által megkövetelt alkatot és hajlamot. Elsősorban ezen okok miatt a fenotípusok nagyon heterogén állomány képét mutatják, szinte csak hibáikban homogének az egyedek. Ez volt a véleménye Dr. Jakkel Tamásnak a MEOE Küllembírói Testülete elnökének is: …"Az elmúlt 15 év magyar szelekciója során elvérezni látszott az a nem burkolt, szikár, mégis erőteljes, széles mellkasú, impozáns felépítésű vizsla, mely a századközépi fényképeken volt látható." … „ A mai rövidszőrű magyar vizsla., a magyar fajták közül a legheterogénebb állománnyal rendelkezik Magyarországon." Szinte csak a hibáikban mutatnak hasonlóságot az egyedek.” (Dr.Jakkel T. : A Kutya c. magazin 2002. december) A vadászok tenyésztésében levő erősebb alkatúak a kiállításokon, tenyészszemléken hátrányt szenvednek, ezért többségüket már be sem mutatják, ami ennél még kedvezőtlenebb, nem is regisztráltatják (Becslés szerint a regisztrálatlan egyedek száma az összes magyarvizsla populáción belül kb. 70%). A „tenyésztés” nagy hányadban a fenti anomáliák miatt nagyrészt ellenőrizetlen, regisztráció nélküli génállományú egyedekkel történik.
Megakadályozására, visszaszorítására anyagi jellegű diszkriminációkkal próbálkoztak, amely ugyan irreálisan és indokolatlanul növelte a regisztrációt végző szervezet bevételeit, de számottevő eredményt a tenyésztésben nem hozott. Ennek a diszkriminációnak a következtében megszaporodtak a bejelentetlen, regisztrálatlan almok, ami rosszabb mint a korábbi állapot volt.
Hozzájárult a heterogén állomány kialakulásához, a korábbi tenyésztő szervezetek által kialakított fajtaleírás pontatlan megfogalmazása, ennél fogva sokféleképpen értelmezhetősége is, mely nem ad megfelelő iránymutatást a tenyésztőknek, és a fajtát
bírálóknak sem, a kívánatos magyarvizsla típus meghatározásához. 1974. évben ezt lehetett olvasni egy vitairatban: „…nincs egységes elképzelés a küllemről a klubokon belül, de kennelenként is más és más elképzelések vannak. Ha a heterogén állomány fenntartása a cél, akkor ez a gumiszabályokkal teletűzdelt standard az „ideális”, mert a minit és a maxit egyformán értékeli, de ez gondolom nem lehet a cél.”..(Huszár T. : Milyen a vizslám?- A Kutya, 1994. szeptember)
Akadályozta a rövidszőrű állomány genotípusának a cél szerinti alakulását a 70-es évek végén történt, regisztrálatlan keresztezéssel bevitt angol pointer,(Oportó, Illefalvi, Bédai kennel) és ír szetter(Mátai kennel) vér illetve Németországban a rövidszőrű magyarvizsla és a rövidszőrű németvizsla (deutsche kurzhaar) vadászkutyával történő keresztezés sem, aminek a hatásai ma is érzékelhetők.
A drótszőrű magyarvizsla helyzete még rosszabb, mivel a kedvező szőrstruktúra genetikai megerősítése a többi fajtatulajdonságok mellet még bonyolultabbá teszi a tenyésztést. Növeli a heterózist, hogy a fajta még csak mintegy nyolc évtizedes múlttal rendelkezik. Nem segítette az eredeti tenyészcél megvalósítását a XX. század 50-es éveiben az ír szetterrel történő keresztezése (Povazia; Selle kennelek, ma a SzlovákKöztársasághoz tartozik), és a 90-es években a pudel pointer vér bevitele sem. Az ír szetter vér bevitelével a szőrstruktúra elveszítette drótos jellegét, amit a pudel pointerrel próbáltak javíttatni később. A kísérlet következtében a szőr színe heterogénné vált a fakósárga és a mahagóni vörös között, hasonlóan a szőrstruktúra vonatkozásában sem hozta az elvárt javulást. A keresztezés nem tervezett és nem regisztrált módon történt, csak az utódok genotípusai jelezték az esetet. Így írtak erről 1994. évben: Fel kell vetnünk(sajnos) a keresztezések kérdését is. (ennek a törzskönyvekben rendszerint nincs nyoma. De egy „B” törzskönyves is származhat keresztezésből!) (Hullámvölgyben!!?-Tumai J.né: A Kutya, 1994. március)
Nem volt alaptalan ez a megállapítás, mert ebben az időben egy korcs drótszőrű németvizsla szuka és egy szintén regisztrálatlan rövidszőrű magyarvizsla kan F2-es leszármazottja volt a magyarvizsla versenyek „kedvezményezettje”. Ennek a kutyának, mindkét anyai nagyszülője regisztrálatlan tenyésztésből származott, a fajtájában egyik sem érte volna el a tenyészthetőség határát. A leszármazottjuk a tenyésztésbe azonban bekerült.
Általános problémákat vetettek fel a magyarvizslák tenyésztésével kapcsolatban a Dr. Bodó Imre által szerkesztett: Őshonos és honosult háziállatfajtáink genetikai sajátosságai II. Kutatási jelentések kiadványban (Budapest 1991) A rövidszőrű és drótszőrű magyar vizsla múltja, jelene a küllem tükrében. Puja Mariann-Jávor András-Nagy Zoltán kutatási eredményei szerint: „ Objektív mérések révén leginkább a küllem oldaláról lehet megközelíteni ezt a problémát, hiszen a vadászteljesítmény értékelése egyelőre szubjektív elemekkel terhelt. Ezen vizsgálatok segítségével lehetőség nyílhat a további tenyészési koncepciók kidolgozására, a standardok pontosítására, mert e fajták jövőjét mégis csak a standard-tulajdonos országnak kellene irányítani főként itthon, de a határon túl is.” (78.o. … Ilyen ellentmondásos standarddal nem lehet dolgozni. Javasoljuk, hogy az illetékesek dogozzák át a standardot és szűrjék ki az ellentmondásokat és a „gumiszabályokat”. 85. o. További problémák forrása, hogy 2000.-évtől 2015.-évek között nem volt államilag elismert tenyésztő szervezete egyik magyarvizsla fajtának sem. A regisztrációt végző,államilag nem elismert de FCI tagsággal rendelkező szervezet, monopol helyzetét arra használta fel, hogy irreálisan magas díj ellenében regisztrálta a szaporulatból származó egyedeket. Ennek egyik következménye, hogy egyre nagyobb lett a regisztrálatlan populáció.
1.2.2. A tenyészcél.
Mindkét magyar vizslafajtának vannak még olyan egyedei, amelyek alkalmasak arra, hogy célirányos tenyésztéssel a funkciónak legjobban megfelelő küllem kialakítása, stabilizálása, az egészséges fizikai és mentális képességek megőrzése megvalósítható legyen. Ezt a célt kell szolgálnia a tenyésztésirányításnak melyet szigorú szelekcióval, ellenőrzött tenyésztéssel el lehet érni.
Hazánkban a magyarvizslának, mint vadászkutyának, több erős konkurense van, ebből következően a vadászati használat terén osztozik az erre a célra tartott egyéb vizslafélékkel és kajtató ebekkel, ami behatárolja a fajtára jellemző funkcióra alkalmazott egyedszámot. Hátráltatja a populáció nagyság növelését az a tény, hogy a magyar vadászok nagy része nem akar, vagy nem tud vizslát tartani a vadászataihoz. Hasonlóan a vizslatartás ellen hat a hazai apróvad állomány csökkenése, a vadászati módok változása is. Elősegíti azonban a magyarvizsla vadászati alkalmazását, ha törekszünk arra, hogy univerzális, vagyis a mezei-vízi-erdei vadászatra alkalmas genotípust alakítsunk ki. A populáció növelését segíti elő a növekvő családi kedvencként történő tartása, és nagyon csekély mértékben a vizsla verseny-sport célú tartása. Ez utóbbi, tekinthető a fajta genetikai célját segítő tevékenységnek, ugyanis a vadászok nagy része csak alkalmazza, de nem tenyészti a fajtát. Annak érdekében, hogy a két magyar vizslafajta ne legyen egymás konkurense, célszerű egy tenyésztésirányítás alá szervezni mindkét fajtát.
A hazai vadászok éves magyarvizsla igénye 800-1200 db, ami 100 átlagos alomból kielégíthető. Ami az igény felett születik annak nagy része hobby kutyatartókhoz, és elenyésző hányada export révén külföldre kerül. Európában legtöbb államban létez-nek, magyarvizsla tenyésztéssel foglalkozó klubok, melyek közül kiemelkedik a német (VUV) és a szlovákiai, de erősek az osztrák és a francia klubok is.
Figyelemmel a fentiekre akkor tud a fajta megfelelő populációja fennmaradni, ha küllemével, tulajdonságaival, használati értékével meghaladja a vetélytársait. Még e feltételek teljesülése esetében sem fog minden vadász magyarvizslával vadászni, mert egyéb szempontok is közrehatnak abban, hogy ki milyen fajta mellett dönt.
Elsődleges tenyésztési célként a vizslák külső megjelenésében és tulajdonságaiban jelenleg heterogén jelleget mutató állomány feljavítását, a szélsőséges méretek, és nemkívánatos öröklött tulajdonságokat hordozó egyedeknek a tenyésztésben való előfordulásának csökkentését, a tenyésztésből történő kivonását határozzuk meg, miközben létrehozzuk a nukleusz állományt az átlagot meghaladó képességű populációból.
E cél elérése első lépéseként pontosan megfogalmazott, a küllembíróktól számon kérhető, az un. „gumiszabályok-kal”megfogalmazott standard helyett a tenyésztőknek és küllembíróknak is világos útmutatást adó fajtaleírásokat készítettünk. A tenyész minősítést segítő, elektronikus adatbázist hoztunk létre, utódellenőrzésre is alkalmas, több kategóriaszintű, számítógépes egyednyilvántartást és egységes tenyész bírálati módszert dolgoztunk ki.
Arra törekszünk, hogy a tenyészegyedek testméretei és egyéb jellemzői, a testrészek egymáshoz viszonyított aránya, a magyarvizsla típusa, a fent ismertetett fajtaleírásokban szereplő, konkrétan behatárolt méret és méretarány intervallumokon belül maradjanak, ezzel megteremtve a fizikai alapját a vadászaton való helytállásnak. Ennek érdekében a fajtaleírást konkrétabbá tettük a marmagasság méretek alsó és felső határértékei közti korábbi10 cm-nyi megengedett eltérést 5 cm-re csökkentettük az alsó mérethatár növelésével, a felső változatlanul hagyása mellett. Ezt azzal indokoljuk, hogy a tapasztalatok szerint a populáció átlag magassága az alsó mérethatárok felé közelítő tendenciájú.
Meg kívánjuk valósítani, hogy a magyar vadászati követelményeknek nem megfelelő, a vizsla eredeti funkcióra való alkalmasságát nélkülöző gyenge csontozatú vizsla genotípustól a funkciójának mindenben megfelelő típus kialakulása felé fordítsák a tenyésztők a tenyésztés irányvonalát itthon és külföldön is.
Arra törekszünk, hogy a fizikai megjelenésen kívül a vadászaton fontos öröklött hajlamok szóródása a tenyésztési folyamat során mind kisebb eltérést mutassanak, közelítsenek a fajtával szemben elvárt, magyar vadászati követelményeknek való megfeleléshez. Az úgynevezett field triál (csak a sík mezőn bemutatott feladatokból álló) szerű versenyek tenyészminősítés szempontjából nem lehetnek értékmérők, és nem favorizálandók az összetett (mezőn, erdőn, vízen bemutatott feladatokból álló) versenyekkel szemben.
A tenyésztésbe vétel előtti szelekciót a küllem és munkateljesítmények szelekciós indexére (Dr Zöldág László- Kutyagenetika és örökletes betegségek- 1996-5.1. A szelekció lehetőségei a kutyatenyésztésben) épített bírálatok alapján végezzük, amely nagy valószínűséggel szelektálja az ismeretlen keresztezésből származó hibrid, a túlzott beltenyésztésből eredő gyenge idegrendszerű, az alapvető fajtajegyek tekintetében nem megfelelő heterogén, a vadászat szempontjából fontos tulajdonságok tekintetében a küszöbértéket nem teljesítő egyedeket.
Arra kívánunk törekedni, hogy a tenyészcélt nem szolgáló egyedek a tenyésztésben ne vegyenek részt, de a populáció nyilvántartásában szerepeljenek.
Ennek érdekében kétszintű (fő és mellék) törzskönyvezéssel és megkülönböztetett származási lap kiállításával, intenzív felvilágosító munkával, fajtabemutatókkal kívánunk hatni a vizslatartókra, tenyésztőkre. A későbbiek során esetlegesen szükségessé váló fajtanemesítő kísérleteket legálisan, ellenőrzött dokumentált módon kívánjuk végezni.
A tenyészegyedeknek a külső fajtajegyeken túl a fajtára jellemző vadászati adottságokkal is kell rendelkezni, mely követelményeket elsősorban a hagyományos magyar vadászati módok és terepviszonyok szerint határoztunk meg. E cél elérése érdekében a vadászati gyakorlat igényeinek megfelelő, a vizsla munkateljesítményét a vadászat követelményei szerint értékelő Vizsga és Verseny Szabályzatot dolgoztunk ki.
Az új verseny és vizsgaszabályzat a mutatott teljesítmény plasztikusabb, korrektebb, a valós teljesítmény értékeléséhez kidolgoztuk a XXI. század színvonalának megfelelő mátrix bírálati módszert. A részletes követelmények és azok bírálata nyilvános a HVC honlapján.( http://vizsla-club.hu/hvc2015/index.php/hu-hu/tenyesztes/tenyeszvizsgak/30-teljesitmeny-biralata-matrix-rendszerben ) Figyelembe véve a magyarvizslák univerzális képességeit, a magyarvizsla fajták tenyész egyedeinek meg kell felelni a csoportos és egyéni apróvad vadászaton, a legkülönbözőbb fedettségű vadászterepen a megbújt vad keresése, jelzése és a lőtt, sebzetten menekülő apróvad terítékre hozása feltételeinek. (Huszár Tibor: A Vizslák idomítása és vezetése vadásza-ton és versenyen, 13.o- 1995) Öröklötten rendelkezzen a vizsla a vadásszal való kapcsolattartás hajlamával, legyen a vad iránt érdeklődő, de a vad előtt könnyen fegyelmezhető, ennél fogva a vadászatokon könnyen kezelhető genotípust kívánunk kialakítani. Ezekben a tulajdonságokban tudja a magyarvizsla legkönnyebben felülmúlni a konkurenseit.
A fajták genetikai értékének in vivo megőrzése céljából jobb szakmai együttműködést kívánunk kialakítani a külföldi, elsősorban európai, magyarvizsla tenyésztést irányító klubokkal, figyelemmel arra, hogy a hazai populáció a drótszőrű magyarvizsla vonatkozásában a kritikus, a rövidszőrű fajta vonatkozásában a veszélyeztetett, legjobb esetben a megőrzendő kategória középértékét éri el. A HVC hosszú távra visszanyúló kapcsolatokkal rendelkezik a nagyobb európai magyarvizsla klubokkal.
Szükségesnek tartjuk az európai magyarvizsla állomány regisztrációja összekapcsolásának megvalósítását. A kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében nemzetközi tenyészszemléken, vadász versenyeken, konferenciákon kívánjuk elfogadtatni a HVC által kidolgozott vizsla küllemi és munka teljesítményének bírálatát és nem utánozni a mediterrán és angolszász országok hobbikutyásai körében kialakított követelményeket.
Azt kívánjuk elérni, hogy a magyarvizsla őrizze meg az eredeti fajtajellegét a világ minden táján, ne alakítson ki minden nemzet külön a saját elképzelése szerinti magyarvizsla típust, amelyek már csak legfeljebb színükben emlékeztetnek az eredeti magyar fajtára. Ennek elérése érdekében a pontosabban megfogalmazott, méret és méretarányokkal behatárolt fajtaleírásra épülő, nagyobbrészt objektív alapú tenyészszemle bírálatot vezettünk be a magyavizslák tenyésztésbe vételéhez a küllem szelekciós indexének elbírálása érdekében. (http://vizsla-club.hu/hvc2015/index.php/hu-hu/tenyesztes ) Ezt előbb hazai, később nemzetközi szinten kívánjuk megvalósítani, majd a fajtagazda ország jogcímén elfogadtatni a külföldi magyarvizsla tenyésztőkkel is.
Létre hoztunk egy zárt láncú számítógépes adatbázist, amivel nemzetközi szinten is regisztrálni tudjuk a magyarvizslák fontosabb teljesítmény adatait, ez segíti a hazai tenyésztést is. Jelentős adatbázissal rendelkezünk több európai ország magyarvizsla állományából, (Szlovákia 1205 db. rszmv., 257 db. dszmv, Németország: 1171 db rszmv.,194 db. dszmv., de jelentős az osztrák, holland és a brit állomány is az adatbázisunkban. Teljessé kívánjuk tenni az európai magyarvizsla állomány regisztrációját adatcsere programmal az in vivo génmegőrzés elősegítése végett. Figyelemmel arra, hogy a külföldi tenyészvonalak kapcsolódása megtalálható a hazai állománnyal, a tenyésztés terén folytatandó felvilágosításhoz fel kívánjuk használni a legmodernebb kommunikációs eszközt, az internet hálózatot, ahol már több éve tájékozódhatnak az érdeklődők a vizsláról, vizslázásról a HVC www.vizsla-club.hu megújult honlapján.
1.2.3. A tenyésztés módszere:
A HVC rendelkezik a tenyésztésirányítást a legmagasabb követelmények szerint kiszolgáló számítógépes szoftverrel.
Ez a technikai háttér hatalmas adatbázis létrehozását teszi lehetővé, amelyben a tenyészetek állományai elkülönülten nyilvántarthatók, hasonlóan a fő illetve a mellék törzskönyvben szereplő egyedek is. Lehetővé és dokumentálhatóvá teszi, a több szintű nyilvántartás közti átjárást. Ki kívánjuk bővíteni a regisztrációt a még nem regisztrált, fajtajellegnek megfelelő egyedek felkutatásával, és regisztrálásával. A hazai magyarvizsla állomány minél teljesebb körű regisztrálásának felhasználásával a tenyészcél minél előbbi elérése érdekében a tenyészthetőség feltételeként tenyészszemléken, a még tenyészkorban levő egyedek regisztrációjának ellenőrzése céljából, vadászati képesség és vadászati alkalmassági vizsgákon fel kívánjuk mérni először az egész magyar tenyészállomány minőségét, előkészítendő a nukleusz állomány kialakítását. Később, az eddig nem regisztrált, tenyésztésbe még be nem vont egyedeket is meg kívánjuk vizsgálni, a fajtajellegnek megfele-lőket a melléktörzskönyv megfelelő osztályába sorolva tarjuk nyilván. A szelekciós indexnek megfelelőket a tenyészállomány növelése céljából a fő törzskönyvbe történő átvezetését, megfelelő vizsgálat után, lehetővé tesszük.

A feldolgozott és ellenőrzött tenyésztési indexet teljesítő tenyészállomány adatait honlapunkon nyilvánosságra hozzuk. A küllem és munkateljesítmények felméréséhez szelekciós  indexet dolgoztunk ki, melyek együttes értékelése alapján kerül eldöntésre az egyed tenyészthetősége, és a tenyész, illetve ezen belül a nukleusz állomány kategóriába történő besorolása. A felmérés egyrészt adminisztratív jellegű adatgyűjtésből áll, ami a jelenleg tenyésztésben levő egyedek kigyűjtését, a tenyésztésbe vételhez szükséges eddig megszerzett dokumentumok felülvizsgálatát, szükség esetén kiegészítés kérését, illetve a meg nem felelő okmányok esetén újabb vizsgálatra való kötelezését jelenti.
A tenyészthetőség követelményei szerinti vizsgálatnak még alá nem vetett, de tenyésztésben levő egyedek részére egy év türelmi idővel, a tenyésztés ideiglenes felfüggesztése mellett, lehetőséget kívánunk adni a tenyészosztályba kerüléshez. Ehhez a tenyészszemléken és teljesítményvizsgákon az előírt tenyésztési indexnek megfelelő kritérium megszerzése szükséges. Számítógépes adatbázisunk zárt láncú, ami biztosítja, hogy a küllem és teljesítmények kiértékelésének eredménye a rendezvény bezárásával automatikusan bekerül az egyed törzskönyvébe. Jelenleg ez a tulajdonos döntésétől függ, ezért a jó eredményt beíratja a tulajdonos, a rosszat „elfelejti”beíratni.
A tenyésztésbe vétel feltételeit a Törzskönyvezési Szabályzatban határozzuk meg. Az elit minősítést teljesítő egyedek képezik a nukleusz állományt.
Azok a három évnél idősebb szukák, amelyek korábban rendelkeztek a főtörzskönyvi rész tenyészosztályba sorolás feltételeivel megkapják a tenyészminősítést, ha az egyedet bemutatják és regisztráltatják egy a HVC által meghirdetett fő tenyészszemlén. A regisztrálásra be nem mutatottak leszármazottjai a melléktörzskönyvi rész megfelelő osztályában lesznek nyilvántartva mindaddig, amíg nem teljesítik a tenyésztéshez előírt feltételeket.
A 36 hónapos életkort betöltött még aktív korban levő tenyészkanokat függetlenül az eddigi kiállítási eredményeiktől be kell mutatni a HVC által meghirdetett tenyészszemlén. Abban az esetben, ha nincs vadászati alkalmassági vizsgájuk, vagy ennél magasabb szintű vadászati teljesítményvizsgájuk, ezt egy év felfüggesztési idő alatt pótolhatják.
A meghatározott egy év türelmi idő elteltével az egyedet csak a 12 - 36 hónapos kora között megszerzett, a törzskönyvi szabályzatban előírt tenyészvizsgálati minősítésekkel lehet a főtörzskönyvi rész valamelyik tenyész osztályába bevezetni.
A tenyészosztályba kerülés feltételeit teljesítő és a törzskönyv fő részének tenyész osztályába bevezetett egyedek tenyészéletük során megszerzett, hiteles igazolással dokumentált eredményeik alapján, korhatártól függetlenül, az elit osztályba, ezzel egy-időben a nukleusz állományba sorolhatók, ha az ehhez előírt teljesítményt elérték. Nukleusz állományban marad a tenyész-szuka a tenyészthetőség határáig, az apaállat korhatártól függetlenül a fizikai teljesítőképessége végéig.
A melléktörzskönyvi rész, munka osztályba kerülésének alsó korhatára a betöltött 9 hónap, felső korhatára nincs. A tenyészszemlén felvett adatok egy számítógépes program segítségével rögzítésre kerülnek, amelyek később kiértékelhetők, tenyésztést szolgáló adatbázist képeznek.
Más országból származó vizsla akkor minősíthető tenyészegyeddé, ha annak a HVC által előírt tenyészminősítésnek megfelelő küllemi és munkateljesítményét, hitelt érdemlő módon dokumentummal igazolták. Ellenkező esetben az egyed, illetve utódai a HVC Melléktörzskönyvébe kerülnek bevezetésre mindaddig, amíg a HVC tenyésztési indexének megfelelő vizsgálatokon a tenyészminősítést meg nem szerezték. Hasonló követelményeknek kell megfelelni a külföldi tulajdonú tenyészkanoknak is, amelyek belföldi szukákat fedeznek.
A meglevő adatbázis és országos felmérés adatainak feldolgozása alapján a különböző tenyészvonalakat meghatározzuk, a különböző tenyészvonalakhoz apaállat ajánlásokat teszünk közzé a tenyésztőknek.
1.2.4. A vizsla tartása:
A vizsla ajánlottan állandóan lakott házban, annak zárt udvarán szabadon, vagy kennelben tartandó. A tulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a kutya számára száraz, fedett, árnyékolt, huzatmentes pihenőhely álljon rendelkezésre. Jó közérzetének biztosítása érdekében figyelembe kell venni az állatok védelméről és kíméletéről szóló1998. évi XXVIII. Törvény előírása-
it. A zárt helyen tartott vizsla mozgásigényének kielégítéséről rendszeresen kell gondoskodni. A mozgásigénye kielégítése során figyelembe kell venni, hogy közben nem zavarhatja, nem veszélyezheti a vadászterület vadállományát, csak erre a célra kijelölt területen engedélyezett a futtatása. A tulajdonos felelőssége a veszettség és egyéb fertőző betegségek elleni oltások előírás szerinti időbeni elvégeztetése és rendszeres egészségügyi felülvizsgálat biztosítása. Tilos a vizslát állandóan kikötve tartani. A szaporulatot 5 hetes koráig az anyával, azt követően 8 hetes korig külön elkülönítve kell tartani, az anya időszakos napi 3 alkalommal, illetve éjszakára történő beengedésével (szoptatás). A kölykök fejlődését azok 3 hetes koruktól, koruknak megfelelő mennyiségű és minőségű kiegészítő táplálással kell segíteni. Egészségük megóvása érdekében 14 napos korban orsóféreg elleni kezelésben kell részesíteni az almot, amit 7 naponként 2 x meg kell ismételni. A teljes leválasztás a 7.- 8. hét között történjen, mely időszakban el kell kezdeni a fertőző betegségek elleni vakcinázást is. A kölykök emberhez történő szocializálását a 8. héttől, a vad médiumokkal történő megismerkedését a 4. hónapos kortól lehetővé kell tenni. Legkésőbb hat hónapos korig meg kell ismertetni a különböző fedettségű vadászterepekkel, mély vízzel, a vadászható apróvadakkal.
2. Törzsskönyvezési szabályzat magyarvizslák számára.
2.1. A magyarvizslák génmegőrzésének és törzskönyvi nyilvántartásának általános szabályai.
 A génmegőrzés elsődleges módja in vivo és in situ, azonban a nukleusz állományból a tenyésztésirányító javaslatára kijelölt egyedek in vitro módon is megőrzendők.
 In vitro módon megőrzendő genetikai állomány kialakítása, nyilvántartása végett együttműködik a tenyésztési hatósággal és a génmegőrzésre kijelölt intézménnyel.
 A HVC közreműködik és segítséget nyújt a genetikai minták begyűjtésében, előkészítésében.
2.2. A törzskönyv
 A magyarvizslák regisztrációját Hungária Vizsla Club (HVC) a Magyar Eb Törzskönyvben (MET) elektronikus adathordozón vezeti. A regisztrált egyedek a tenyész értékük megjelölése céljából két szintet megjelölve, fő és mellék, és szintenként több osztály megjelöléssel, egyedenként sorszámmal ellátva fajtánként külön sorszámozva vezeti a Magyar Ebtörzs-könyvben (MET). A Magyar Eb Törzskönyv adatok hitelesíthető, elektronikusan nyilvántartott adatok.
 A törzskönyv fajtánként azonos módon, de fajtánként elkülönülten sorszámozva vezetendő, nem selejtezhető.
 Az egyedek törzskönyvbe történő bevezetése a sorszámozott, ellenőrzött és hitelesített Alombejelentő (ABEJ) alapján történik. A regisztrációról a tenyésztő szervezet Törzskönyvi Regisztrációt Igazoló Lap (TRIL), -ot állít ki, amelyet a tenyésztő a regisztráció hiteles igazolásaként kap a regisztrálást végző elismert tenyésztő szervezettől.
 A Magyar Eb Törzskönyv (MET) rövidített jelölése után az egyed regisztrálásakor megjelölendő a regisztrációért felelős tenyésztő szervezet rövidített megnevezése (HVC), utána a fajta rövidített megjelölése, rövidszőrű magyarvizsla esetén (Rszmv), és drótszőrű magyarvizsla esetén (Dszmv). betűkkel. Ezek után az egyed törzskönyvi regisztrációjának sorszáma maximum 5 kóddal és a számkód után / (per) jellel elválasztva a születési év utolsó 2 számjegyének megfelelő két számkód megadásával regisztrál minden egyedet. Pl.: MET HVC Dszmv xxxxx/ÉÉ. Azonos alomból előbb a kanokat, majd a szukákat folyamatosan növekvő sorszámmal kell felvezetni. A törzskönyvi regisztráció adatainak vezetése, digitális adatrögzítéssel, az adatok tárolása digitális adathordozón, számítógéppel feldolgozható, rendezhető, nyomtatható módon történik. A tenyésztő részére kiadott, az egyed törzskönyvi regisztrálását igazoló TRIL sorszámozott, szigorúan nyilvántartott alap nyomtatvány, a SZIL kiváltásáig azt helyettesíti, tenyésztésbe vétel előtt az egyed teljesítményadatainak rögzítésére szolgál.
 A törzskönyv fő- és mellék- részt, valamint részenként különböző osztályokat tartalmaz a vizslák tenyészthetőségének és elért teljesítményének alapján történő besorolása céljából.
 Más országban, más tenyésztőszervezet által regisztrált, belföldi tulajdonba került importált vizslákat honosítani kell és regisztrálhatók a MET-ben. A honosítás alkalmával, a regisztrációt végző első tenyésztő szervezet rövidített megjelölése (Pl.: VUV- Rszmv(Dszmv), SPKP-Rszmv.(Dszmv), ÖHZB-Rszmv(Dszmv), stb) és a regisztráláskor soron következő törzskönyvi regisztrációs szám és / a vizsla regisztrálásának éve utolsó két számjegye megjelölésével kerül be a törzskönyvbe az egyed, felüljegyezve az eredeti regisztrációs számot a SZIL-on, de megtartva az egyed eredeti Export/Import Származási lapját.
2.2.1. A törzskönyvben alapadatként nyilván kell tartani:
 A törzskönyvet vezető szervezet megnevezését
 A tenyésztő nevét lakcímét. Az számít az utódok tenyésztőjének, aki az utódok megszületésének idejében a szuka tulajdonosa, vagy írásbeli megállapodással rendelkezik a szuka tenyésztési jogának átruházásáról.
 A tulajdonost és a tulajdon változást.
 Az egyed ivarát, születési dátumát, kennel és hívó nevét, egyedi nyilvántartási számát, színét, szőrváltozatát, ismertető jegyeit.
 A vizsla megszerzett és igazolt küllem és munka teljesítmény vizsgálati eredményeit, az új osztályba, illetve kategóriába sorolás dátumát és indokát.
 Az egyed szülei, nagyszülei nevét, azonosító jeleit, küllemi és teljesítmény minősítésének eredményeit, tenyész minősítési besorolását. Az egyed déd szüleinek a nevét és egyedi nyilvántartási számát. Megjelölhetők az ükszülők nevei és regisztrációs azonosító jelei.
 Igazolást a bejegyzett adatok valódiságáról.
 A Törzskönyvbe csak a hitelesített ABEJ – ben megnevezett, egyedi azonosító jellel (chip) megjelölt vizslák adatai vezethetők be.
2.2.2. A fő törzskönyvi rész.
 A fajtafenntartó állomány nyilvántartására szolgál, amely a fajtakonstrukció genetikai tulajdonságainak megőrzését, fenntartását, folyamatos genetikai fejlesztését megteremtő tenyészállatok összességét magában foglalja, külön megjelölve a nukleusz állomány egyedeit.
 Ebbe a részbe kell bevezetni azt a vizslát, amelynek ősei a nagyszülőkig bezárólag a főtörzskönyvben voltak nyilvántartva és teljesítették a Törzskönyvezési Szabályzat 2.2. pont alatt felsorolt valamelyik osztályba sorolás feltételeit.
 A fő törzskönyvi rész két osztályra tagozódik: tenyész illetve elit (nukleusz) osztály.
2.2.3. A fő törzskönyv osztályai.
 Tenyész osztályba sorolandó az a magyarvizsla, amely 18 hónapos koráig Tenyészszemlén (TSz) és Vadászati Képességvizsgán (VKV) együttes megfogalmazásban tenyészvizsgán (TV) a tenyésztési indexben meghatározott előírásoknak megfelelt. A tenyészosztályba sorolás teljesítmény feltétele a 3.1.1. táblázatban(http://vizsla-club.hu/hvc2015/administrator/index.php?option=com_content&task=article.edit&id=153 ) foglalt teljesítményszinteknek történő együttes megfelelés.A 18 hónapos korig a VKV-t nem teljesítők a Vadászati Alkalmassági Vizsgával (VAV) teljesíthetik a tenyészosztályba sorolás munkateljesítmény feltételeit.
 Elit (nukleusz állomány) A nukleusz állomány a fajtafenntartó állományból kijelölt, a fajtafenntartás szempontjából különös jelentőséggel bíró, a védett és veszélyeztetett fajta genetikai változatossága megőrzésére kedvezően ható fajtatiszta egyed. Ebbe az osztályba, ezzel együtt a nukleusz állományba azok a tenyész osztályba sorolt vizslák sorolhatók, amelyek teljesítik a legmagasabb tenyésztési feltételeket. Ebbe az osztályba sorolandó az a tenyészjelölt, illetve a fő törzskönyvi rész tenyész osztályában nyilvántartott vizsla, amely tenyészszemlén, fő tenyészszemlén és mindenes vizsgán, versenyen egyaránt legalább a 2. díjkategóriának megfelelő minősítést kapott.
A tenyész és elit (nukleusz) oszályba sorolt vizslák listáját szakfolyóiratban, vagy a tenyésztőszervezet honlapján nyilvánosságra kell hozni.
 Azok a tenyészjelölt vizslák, amelyek részben vagy egészben nem teljesítik a fő törzskönyvi rész valamely osztályába kerülés feltételeit, a melléktörzskönyvi rész megfelelő osztályába lesznek nyilvántartva.
2.2.4. A törzskönyv melléktörzskönyvi része.
 A főtörzskönyv részbe be nem vezethető vizslákat a melléktörzskönyv részben kell nyilvántartani. Ide kell bevezetni az esetleges fajtanemesítési kísérletből származó, valamint a fajtajellegnek megfelelő ismeretlen származású, de a tenyészvizsgálaton megfelelt egyedeket is.
 A melléktörzskönyvi rész az alábbi osztályokra tagozódik:
a)- tenyészjelölt osztály
b)- minősítettek osztálya
c)- munka osztály
d)- vegyes/fajtakísérleti osztály
e)- tenyésztésből végleg kizártak osztálya
 A tenyésztő kérelmére a melléktörzskönyv részből a főtörzskönyv részbe kerül átvezetésre az a leszármazott, amelynek ősei nagyszülőkig bezárólag a melléktörzskönyvi rész minősített osztályában voltak nyilvántartva de az egyed teljesítette a főtörzskönyvi rész valamelyik osztályának követelményeit. Az átvezetésről a mellék és fő törzskönyvben is feljegyzést kell tenni, és az átvezetést alátámasztó dokumentumokat a törzskönyv mellett meg kell őrizni. A melléktörzskönyvi rész a dédszülőkig ugyanazokat az adatokat tartalmazza a vizslá-ról, mint a főtörzskönyvi rész. A melléktörzskönyvi rész tenyészjelölt osztályába minden olyan magyarvizsla felvezetendő a tulajdonos kérelmére az ABEJ alapján, amelynek a szülei, nagyszülei is szerepelnek valamely elismert tenyésztőszervezet nyilvántartásának ugyanazon fajta főtörzskönyvi részében, és ezt a kérelmező hitelt érdemlően igazolni tudja.
 A melléktörzskönyvben szereplő vizslák, részt vehetnek bármely teljesítmény vizsgán és küllembírálaton.
2.2.5. A melléktörzskönyvi rész osztályaiba kerülés feltételei.
a) Tenyészjelölt osztály.
Minden vizsla, amelynek ősei a nagyszülőkig bezárólag a főtörzskönyv rész tenyész vagy elit osztályában szerepelnek, a tenyésztésbe vételhez szükséges vizsgálatok előírt határidőben és szinten történő teljesítéséig a tenyészjelöltek osztályában lesz nyilvántartva.
b) Minősítettek osztálya
Ebbe az osztályba kerülnek bevezetésre azok a vizslák, amelyek a betöltött 18 illetve 36 hónapos korukig teljesítik a fötörzskönyvi rész tenyészoszályára előírt feltételeket, de őseik legalább két generáción keresztül nem szerepeltek a fő törzskönyvi részben.
c) Munka osztály
Ebbe az osztályba kerülnek bevezetésre a 9 hónapos kort meghaladó, az őseik előéletétől függetlenül azok a vizslák, amelyek minősítetten teljesítik a VAV követelményeit, de nem jelentek meg a megadott korhatáron belül tenyészszemlén, vagy nem feleltek meg az előírt küllemi feltételének.
d) Vegyes osztály.
Ebbe az osztályba kerülnek nyilvántartásra azok a vizslák, amelyek fajtanemesítés, génmegerősítés, tenyészkan tesztelése céljá-ból, engedélyköteles párosításból származnak. A fajtakísérlet befejezése utáni kiértékelés, és a kísérlet folyamán tenyésztett egyedek teljesítménye alapján kerülhetnek be a leszármazott egyedek a fő törzskönyvi részbe.
Ebbe az osztályban kell nyilvántartani az azonosító jellel ellátott, de ismeretlen származású egyedeket, amelyek megfelelnek a fajta küllemi jegyeinek.
e) Tenyésztésből kizártak osztálya.
Ebbe az osztályba kerülnek nyilvántartásra azok a vizslák, amelyek a fajtaleírásban meghatározott hibák miatt a tenyészszemlén tenyésztésből kizárandó minősítést kaptak, és munkateljesítményük sem volt minősíthető, illetve a betöltött 72 hónapos korukig tenyész minősítésre nem lettek bemutatva. A tenyésztésből végleg kizárt vizslák listáját évente egyszer nyilvánosságra kell hozni.
2.3. A tenyésztés szabályozása.
2.3.1. A vizsla tenyésztése, párosítása.
a.) A vizsla tenyésztője a szuka tulajdonosa, vagy az a személy, akinek ezt a jogot a tulajdonos hiteles szerződéssel írásban átadja. A hiteles átadási megállapodást, benne annak időbeni korlátaival, 15 napon belül meg kell küldeni a HVC-nek.
b.) A tenyészegyedek párosításához a tenyészkant a nyilvános tenyészlistán, illetve a listán nem szereplő tenyészkanok közül a szuka tulajdonosa választhatja. A tenyészpárok kiválasztásánál figyelembe kell venni az indokolatlan szoros beltenyésztés elkerülését. Célszerű figyelembe venni a különböző tenyészvonalakhoz ajánlott apaállatokat. A tenyészkan tulajdonosa a fedeztetéshez sorszámmal ellátott Fedeztetési Jelentés nyomtatványt igényel a HVC-től, a fedeztetés előtti legalább 15. napig, a fedeztetendő szuka és a fedező kan adatatinak megjelölésével.
c.) Csak a tenyésztésirányító javaslatára, a vezetőség engedélyével, kísérleti génmegerősítő tenyészprogram keretében párosítható a szülő kölykével és a testvérek egymással, vagy más vizsla fajtával.
d.) A génmegerősítő, fajtanemesítő kísérlethez a HVC- hoz benyújtandó nemesítési kérelem szükséges, melyben a kérelmező leírja a kitűzött célt és a követni kívánt módszert. A benyújtott kérelmeket a HVC vezetősége a tenyésztési felelős javaslata alapján megtárgyalja és véleményezi, az engedélyezést vagy az elutasítást írásban közli a kérelmezővel. Az engedélyezés esetén, azzal egy időben kijelöli és értesíti a felelős ellenőrt, akinek kötelessége a kísérlet folyamatának és eredményének ellenőrzése, a HVC vezetőségének tájékoztatása. A kérelem elutasítása ellen a Tenyésztési Hatósághoz lehet panaszt tenni. A kérelmet a tervezett fedeztetés előtt legalább 60 nappal kell benyújtani a HVC- hez
e.) A HVC a honlapján a tenyészkanok listáját, a tenyész osztályuk, teljesítményük megjelölésével, nyilvánosságra hozza. A tenyészkan jelöltek az előírt küllemi és munkateljesítményen kívül egészségügyi vizsgálatra és tesztpárosítással történő kontrollra is rendelhetők. A vizsgálat módját és a minősítés rendjét a bevezetés előtt legalább egy évvel közzé kell tenni. A hivatalos listán nem szereplő tenyészkan rendkívüli tenyészvizsgára rendelhető, illetve meglévő dokumentumainak hiteles másolatai csatolandók a kérelemhez.
f.) A tenyésztésbe vétel alsó korhatára mindkét fajtánál és nemnél 18 hónap, felső korhatára szuka estében 8 év, kan esetében 15 év, az első és az utolsó ellés időpontját figyelembe véve. Egy szukától a tenyészidő alatt, két éven belül ma-ximum 3 alomból legfeljebb 24 utód törzskönyvezhető, almonként legfeljebb 8 utóddal. Egy szuka két legközelebbi szaporulata között legalább hat hónap időkülönbség legyen, a három vemhesülés között egy ciklus kihagyásával. A fentiektől való eltérés esetén a HVC hez benyújtott írásbeli kérelem alapján a tenyésztésvezető javaslata alapján bírálja el a vezetőség a regisztrációt.
2.3.2. A szaporulat regisztrálás folyamat nyomtatványai.
a.) A HVC minden magyarvizslát regisztrál az elektronikusan vezetett törzskönyvi nyilvántartásába, amelyet ebből a célból nála bemutatnak és tulajdonosa kéri a regisztrációját. A regisztrációt az egyed azonosítóval történt megjelöléssel, illetve a megjelölés ellenőrzésével kell egybe kötni. A regisztráció történhet más szervezet által, ellenőrzött és megfelelően dokumentált adatok átvételével, és az egyed azonosításával, vagy a tenyésztésből származó utódok e szabályzatban rögzített eljárással egyező módon.
A tenyésztésből származó egyed törzskönyvezésének folyamata és ennek során alkalmazandó nyomtatványok:
- Fedeztetési jelentés(FJ)
- Fedeztetési Igazolás(FIG)
- Alombejelentő (ABEJ)
- Törzskönyvi Regisztrációt Igazoló Lap(TRIL)
- Származást Igazoló Lap (SZIL)
b.) A párosítás dokumentálása. - a tenyészszuka tulajdonosa a párosítás előtt bejelenti tenyésztési szándékát a HVC-nek (levél, email), a szuka adatai-nak és az általa kiválasztott tenyészkan adatainak feltüntetésével. Az apaállat kiválasztásánál figyelembe kell venni a tenyésztő szervezet ajánlását. A kiválasztott fedező tenyészkan tulajdonosa Fedeztetési Jelentés nyomtatványt igényel a HVC-től, ezzel igazolja a belegyezését a fedeztetéshez.
c.) A tenyészszuka fedeztetéséről FIG-t kell kiállítani és azt a HVC- nek a fedeztetéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni. A HVC a fedeztetésről értesíti az illetékes alomellenőrt, közli a tenyésztő elérhetőségét, a tenyészpárok adatait az alomellenőrzés végett. Az alomellenőr a FIG-en megjelölt szuka 6.-8. hetes vemhes állapota alatt köteles ellenőrzést tartani.
d.) A született alom bejelentése. A tenyésztő az alom megszületéséről 15 napon belül köteles informálni a HVC-t a születés időpontjáról, a született egyedek számáról, a nemek és hívónevek felsorolásával (Levél, email). Ennek alapján a HVC gépi módon kinyomtatja az ABEJ-t és megküldi az alomellenőrnek, a tenyésztőt erről értesíti. Az alomellenőr köteles ellenőrizni, egyedi jelölés-sel ellátni az almot a születés utáni 7. héten belül. Az alomellenőr az egyedek azonosítóval történő megjelölésével egy időben az ABEJ-en is megjelöli az egyedek azonosítását (transzponder kód felragasztásával, tetoválással), majd a tenyésztővel egyetemben aláírásukkal hitelesítik ennek valódiságát. A tenyésztő köteles tűrni az alomellenőr ellenőrzési tevékenységét, ellenkező esetben az alomellenőr megtagadhatja az alom regisztrálását. Az egyedeket tetoválással is jelölhetik a későbbi könnyebb beazonosítás végett. A tetoválás kódja a HVC által a nyomtatott ABEJ-en adott max. 5 jegyű regisztráció sorszám, előtte a HVC-t jelölő szinonima jele. Ha az alom egyedi megjelölésekor a valóságos egyedszám eltér az előre nyomtatottól, a többlet egyedeket áthúzással törölni kell.
e.) Törzskönyvi regisztrációba vétel. A HVC az előírások szerint kiállított és hitelesített egyedi jelöléssel ellátott ABEJ alapján regisztrálja az egyedet az elektronikus adatbázisban a megfelelő osztályban, egyedi sorszámmal, és kiállítja a TRIL-t, amit megküld tenyésztőnek az ABEJ beérkezése utáni 8 napon belül. A tenyésztő a TRIL-re felragasztja az egyed transzponder kódját jelző szalagot, a megfelelő helyre. Az egyedek megjelölése, regisztrálása a központi adatbázisba az alomellenőr feladata.. Az alomellenőrnek a ABEJ -en szereplő vizsla azonosítása és egyedi azonosító jellel való ellátása során az 1998. évi XXVIII. Törvény 42/A.§ (1.), (3) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni, mely során a regisztrált egyedek származásának igazolását is fel kell tüntetni.
f.) A származást igazoló lap kiváltása. A HVC a vizsla tulajdonos által kezdeményezett írásbeli kérelemre, a TRIL eredeti példányának bevonása után állítja ki SZIL –t. A SZIL-on az tenyészosztály besorolásakor az egyed szülei, nagyszülei és a saját teljesítményét is figyelembe kell venni.
2.3.3. A származás ellenőrzése.
a.) A HVC alomellenőröket bíz meg a tenyésztésbe vett egyedek azonosítására és a született egyedek egyedi azonosító jellel (transzponder, tetoválás) történő megjelölésére, azonosítóval történő ellátására. Az alomellenőr a fajtát ismerő HVC által megbízott személy lehet, akinek írásbeli, büntetőjogi felelősségi nyilatkozatban szerződéssel kell vállalni a tenyésztési, törzskönyvezési előírások betartatását és ellenőrzését.(Terveink szerint az Állatorvosi Kamarával történő egyeztetés után a körzetekben működő állatorvosokat kívánjuk megbízni e feladattal.)
b.) Az alomellenőrök sorszámozott bélyegzővel és aláírásukkal igazolják a tevékenység során a törzskönyvezéshez használt okmányokra bejegyzett adatokat. A bélyegző lenyomatot és aláírás mintájukat a megbízási szerződés mellékleteként a HVC- nál archiválni kell. A HVC a megbízott alomellenőröknek a hitelesített ABEJ- lapok alapján díjat fizet.
c.) A HVC megbízott alomellenőre a fedeztetési igazolás beérkezésétől kezdve jogosult a vemhesség és a született alom ellenőrzésére. Az alomellenőr a született és az ABEJ-en szereplő utódok egyedi megjelölése (chippelése) után „Vizsgálatkérő lap”-ot állít ki és a tenyésztővel egyetemben aláírásával hitelesít. Minden megjelölt kölyöktől azonosítható módon vérmintát vesz, amelyet a NÉBIH Genetikai Laboratóriumába kell továbbítani.
d.) A Genetikai Laboratórium a vizsgálati eredményről tájékoztatja a HVC-t. Csak azok az utódok kaphatnak törzskönyvi bejegyzést, amelyek genetikai vizsgálati eredménye a megjelölt ősökével történő összevetés alapján „nem kizárt” minősítésű.
e.) Az alomellenőrök tevékenységét a HVC és a Tenyésztési Hatóság ellenőrizheti.
2.4. A tenyésztés során alkalmazott nyomtatványok alkalmazásának részletes szabályozása:
2.4.1. A Fedeztetési jelentés (FJ).
 A tenyészkan tulajdonosa csak a HVC-hez beküldött és elbírált (FJ) birtokában fedeztethet. A FJ-t a tenyészkan tulajdonosa igényelheti a HVC-től a tervezett párosítás előtti legalább 15 nappal. Az igénylőnek meg kell jelölni a kérelemben, a fedező kan és fedeztetendő szuka törzskönyvi adatait.
2.4.2. Fedeztetési Igazolás(FIG).
 A HVC a beérkezett FJ alapján elbírálja, hogy a párosítás megfelel e a tenyésztési program követelményeinek és tájékoztatja a feleket, a hiányosságokról, feltételekről.
 A fedeztetés tényét FIG formanyomtatványon írásba kell foglalni, melyen szerepelni kell a tenyésztő kennel nevének, a fedező kan és a fedeztetett szuka törzskönyvi alapadatainak (törzskönyv nyilvántartási szám, chipszám, név, születési dátum, tulajdonos, tenyésztő) és a fedeztetés dátumának. A FIG-t a tenyésztő illetve a fedező kan tulajdonosa aláírásukkal hitelesítik. Az igazolást a tenyésztő a fedeztetést követő 15 napon belül köteles megküldeni a HVC -nak, aki azt nyilvántartásba veszi és értesíti a területileg illetékes alomellenőrt. Az igazolás okiratnak számít. A teljesített ellenőrzésekről az alomellenőr köteles nyilvántartást vezetni. Az adatok elektronikus úton továbbíthatók, és regisztrálhatók.
2.4.3. Alombejelentő (ABEJ)
a.) Az utódok regisztrálása és a törzskönyvbe való felvétele végett a született egyedekről ABEJ -t kell kiállítani melynek melléklete a FIG. Az ABEJ-t az utódok születése utáni 15 napon belül írásban kell igényelni a HVC - tól. Az igénylésen szerepelnie kell a születés dátumának, a született egyedek neme és hívóneve megjelölésének. A HVC az igényelt alombejelentőt a FIG és a kérelem alapján gépi módon kitöltve 8 napon belül megküldi az illetékes alomellenőrnek. Az alomellenőr és a tenyésztő az alom egyedeit megjelölik, és ennek során felvezetik az ABEJ –re a megjelölt egyedek azonosító adatait (azonosító chip kód, tetoválás) és aláírásukkal hitelesítik ennek valódiságát. Ha tetoválással is megje-lölésre kerül az egyed, annak száma a HVC által a törzskönyvi regisztráció sorszáma a születési évszám nélkül, előtte a stilizált HVC emblémával. Az alombejelentő okiratnak számít. A chippel történő jelölést az alomellenőr köteles jelenteni az országos adatbázist vezető szervezetnek.
b.) Az ABEJ fejrészén szerepel a tenyésztő szervezet neve és címe, a vizslatenyésztő adatai, kennel neve, a bejelentett fajta megjelölése, a szülők törzskönyv szerinti alapadatai, születési dátumuk, teljesítményük, osztályba sorolásuk, a fedeztetés dátuma. Az utódok nemenkénti hívóneve, születési dátumuk. A HVC a beérkező hitelesített ABEJ -t iktatja és archiválja, elektronikusan is nyilvántartja.
c.) Az egész almot egyszerre kell lejelenteni regisztrációra. Az ABEJ kérelemben lejelentett, de az utódok azonosításának időpontjában az alomellenőrnek be nem mutatott kölyköket az alomellenőr törli az ABEJ-ről, áthúzással.
d.) „Vizsgálatkérő lap” DNS mintavételre (NÉBIH nyomtatvány)
2.4.4. Törzskönyvi Regisztrálást Igazoló Lap (TRIL).
a.) Az előírások szerint kiállított, ellenőrzött, sorszámmal ellátott ABEJ a TRIL kiállításának alapja.
b.) A HVC az ABEJ alapján egyedenként regisztrálja a kölyköket, melyről TRIL -t állít ki, hitelesít és küld meg az ABEJ megérkezésétől számított 8 napon belül a tenyésztőnek.
c.) A kiállított TRIL sorszámozott, szigorúan nyilvántartott nyomtatvány. Kiadását az adatok feltüntetése mellett a HVC elektronikusan archiválja, és nyilván tartja.
d.) A TRIL fejrészén szerepel a tenyésztő szervezet neve és címe, a vizslatenyésztő adatai, a szülők törzskönyv szerinti alapadatai, teljesítményük, osztályba sorolásuk, az utód születési dátuma, fajtája, a HVC-nél történt regisztráció sorszáma, az azonosítás módja, a kiállítás dátuma és a hitelesítésre szolgáló rész.
e.) A TRIL -on fel kell tüntetni az utód nevét, a törzskönyvi regisztrálás azonosítási sorszámát, nemét, megkülönböztető jegyeit és az egyedi azonosító jel(chip) kódját, illetve tetoválás esetén annak lenyomatának helyét.
f.) Az TRIL érvényesítése a mikrochip kódszámát tartalmazó szelvény felragasztásával illetve a kód felírásával történik. Az egyedazonosítás történhet a mikrochipnek (transzponder) a bal oldali nyaki bőr alá történő beinjektálásával, illetve a nyilvántartási számnak a jobb fülbe történő tetoválásával, vagy mindkét módszerrel együtt. A mikro chippel jelölt egyedek adatait az alomellenőr köteles lejelenteni a nyilvántartást végző hatóságnak.
g.) Az egyedenként kiállított, ellenőrzött TRIL hitelesített példányát az alomellenőr átadja a tenyésztőnek. A tenyésztő köteles ellenőrizni az adatok valódiságát és aláírásával elismerni azt.
h.) Az alom ellenőrzéséért, az egyedek azonosításáért a HVC díjat számol fel, mely alapja az alomellenőri díjnak és regisztrációs költségeknek. Az alomellenőrzés díját a HVC egyenlíti ki az alomellenőrnek a szerződésben rögzítettnek megfelelően. Az egyedek azonosító jellel való ellátásának és nyilvántartásba vételének díját a HVC állapítja meg és szedi be a tenyésztőtől. A díjak fizetésénél a HVC tagok részére kedvezmény adható.
i.) A TRIL -ról másodlatot az eredeti sorszámmal csak a kiállító vagy jogutódja adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását és annak okát nyilvántartásba kell venni.
j.) A vizsla csak a tenyésztő körzetében kijelölt, a HVC-vel szerződött alomellenőr által azonosítható és jelölhető meg.
k.) A kitöltött és leigazolt TRIL a SZIL kiváltásáig a vizsla azonosítására és a tulajdon igazolására szolgál. Az egyed a TRIL alapján nevezhető tenyészszemlére, munka teljesítmény vizsgára, kutya show-ra.
l.) A vizsla tulajdonosváltozását a TRIL -on fel kell tüntetni és a HVC -hez be kell jelenteni 8 napon belül.
2.4.5. Származást Igazoló Lap (SZIL)
a.) A SZIL nyomdai előállítású, sorszámozott A4 formátumú összehajtható űrlap, melynek mindkét oldalára tenyésztési adatokat (családfa, teljesítmény, tulajdonos, stb) lehet rögzíteni. A fő törzskönyvi regisztráció alapján kiállított SZIL formátuma az 5.8 és 5.9. szerinti.
b.) A melléktörzskönyv alapján kiállított SZIL formátuma a 5.10.és 5.11. szerinti.
c.) Nem tagadható meg az egyed törzskönyvi regisztrálása, ha az másik elismert tenyésztő szervezet azonos fajtájában már regisztrálásra került.
d.) A HVC a SZIL-ot a tulajdonos által kezdeményezett kérelem és a hozzá csatolt TRIL eredeti példánya alapján a beérkezéstől számított 15 napon belül megküldi a tulajdonosnak.
e.) Az egyed exportját és importját a HVC- nak be kell jelenteni, a SZIL export-felülbélyegzése és regisztrációja végett.
f.) A SZIL -ot legkésőbb a vizsla tenyésztésbe vételéig ki kell váltani. A SZIL kiadásának idejét és sorszámát a törzskönyvben meg kell jelölni. A SZIL egy példányban készül, gépi módon archivált.
g.) A SZIL sorszámozott okmány, amelyen szerepel:
- az elismert tenyésztői szervezet megnevezése, logója, a szövetség és a nemzetközi szervezet logójával együtt
- a kiállítás alapjául szolgáló törzskönyvi osztályba sorolás megnevezése
- az egyed születési dátuma, fajtája és ivara.
- az egyed azonosításának módja, egyedazonosító kódja, ismertető jegyei, törzskönyvi regisztrációs sorszáma
- az egyed szülei, valamint nagyszülei megnevezése a regisztráció kódjai, minősítése, tenyészosztályba sorolása, ezek időbeli korlátai, valamint tenyész teljesítményvizsgálati eredményeik.
- a melléktörzskönyvi részben a fentieken túl a dédszülei és azonosító adatai,
- a főtörzskönyv alapján kiállított SZIL-on az ükszülei és azonosító adatai is szerepelnek.
- a szakmai munkáért felelős személy aláírása és az elismert tenyésztő szervezet bélyegző lenyomata
h.) A SZIL-ról másodlatot csak a kiállító vagy jogutódja adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

3. A magyarvizslák tenyésztésbe vételének szabályai.szabályai.
3.1. A tenyésztésbe vételhez szükséges teljesítmény vizsgálatok:
http://vizsla-club.hu/hvc2015/administrator/index.php?option=com_content&task=article.edit&id=153
3.1.1. A tenyésztésbe vétel teljesítmény szelekciós feltételei.
A tenyésztésbe vétel teljesítmény feltétele
a.) Csak egészséges, szervi rendellenességektől mentes vizsla vehető tenyésztésbe!
b.) Tenyészszemlén, tenyészvizsgán ellenőrizni kell az egyed teljesítményét befolyásoló szerzett, vagy öröklött, klinikai tüneteket mutató jelekre. (ectrópium,entropium, csípő dysplasia, idegrendszer labilitás, stb.) ezeket a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni.
c.) Nukleusz állományba, tenyésztési indexet teljesítő, de legalább HD 1-es minősítésű apaállat és legalább HD2-es kategóriába sorolt nőivarú egyed regisztrálható!
3.1.2. Tenyészszemle. (TSzl.)
a.) A törzskönyvi regisztrációs lappal(TRIL) illetve származási igazolással (SZIL) rendelkező vizslák a betöltött 12 - 36 hó-napos koruk között, a HVC által jóváhagyott tenyészszemlén minősíthetők küllem alapján.
b.) A tenyészszemle nyilvános rendezvény, azt annak megrendezése előtt legalább 30 nappal meg kell hirdetni.
c.) A tenyészszemlén a minősítésre nevezett egyed küllemét a fajtaleírásnak való megfelelés szerint a HVC által jóváhagyott kombinált tenyészszemle bírálati módszerrel értékelik.
d.) A vizslák külleme a tenyészszemlén 65 %-ban objektív méret és méretarány adataik, 35 %-ban szubjektív megítélés szerint a fajtaleírás követelményeinek való megfelelőség alapulvételével, kerül az HVC által is elismert küllembíró által elbírálásra. A bírálatot számítógépes program segíti, melynek szempontjait és függvényeit a fajtaleírás és a tenyészcél figyelembe véte-lével a tenyésztés irányító javaslata alapján a HVC vezetősége hagyja jóvá. A tenyészcél elérése érdekében az értékelő függvényeket a tenyészszemlék éves kiértékelése alapján a tenyésztés irányításáért felelős javaslatára a HVC módosíthatja, a módosítást tenyésztési irányelvként nyilvánosságra kell hozni.
e.) Tenyészszemle, küllembírálat csak a HVC által jóváhagyott helyen és időpontban tartható, azon csak a HVC által is elismert küllembíró működhet közre.
f.) A HVC évente legalább egy alkalommal fő-tenyészszemlét rendez, melyen két elismert küllembíró működik közre.
g.) A vizslát tenyészszemlére nevezni a rendezvényt megelőző 15. napig lehet.
h.) A HVC elfogadja a korábban, és más elismert tenyésztőszervezet által végzett tenyészszemle minősítéseket és azokat a törzskönyvben nyilvántartja, ha azok a HVC előírásaival kompatibilisan kerültek megállapításra.

Tenyészszemle adatbeviteli bírói lap:
http://vizsla-club.hu/hvc2015/index.php/hu-hu/tenyesztes/tenyeszszemle/50-tszl-adatbeviteli-lap

Tenyészszemle kiértékekő lap, példa adatokkal bemutatva!
http://vizsla-club.hu/hvc2015/index.php/hu-hu/tenyesztes/tenyeszszemle/51-tszl-kiertlap
3.1.3. Vadászati Képesség Vizsga (VKV)
a) A tenyésztésbe vételhez a Tenyészszemlén elbírált küllemi jellemzőkön túl az öröklött vadászati hajlamok meglétéről is meg kell bizonyosodni, lehetőleg egy rendezvény keretében. A vadászati hajlamok meglétéről a Vadászati Képesség Vizsga (VKV) szabályai szerint kell vizsgálni a tenyészjelöltet a betöltött 18. hónapos életkorig, melynek részletes leírása a HVC Vizsga és Versenyszabályzatában van megfogalmazva.
b) Ha 18 hónapos koráig nem kerül sor a vizsla vadászati képességre való alkalmasságának minősítésére, akkor azt később a Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) szabályai szerint kell elvégezni.
c) A tenyésztésbe vételhez a 3.11. táblázatban megjelöltek szerinti eredmény elérése szükséges, figyelembe véve a tenyész-szemlén elért teljesítményét is
d) A vizslák a HVC által rendezett tenyészszemléken, vizsgákon és versenyeken kívül más szervezet által rendezett kiállításokon és más szervezet szabályzata szerint rendezett vadászati alkalmassági versenyeken is szerepelhetnek, az ott elért teljesítményt a törzskönyvben és a származási lapon regisztrálni lehet, azonban az ezeken szerzett minősítések a tenyésztésbe vételhez nem vehetők figyelembe.
e) Az importált egyedek tenyésztésbe vétele előtt a HVC tenyészszemléjén bemutatandók és regisztrálandók. Az exportáló országban megszerzett munka és küllemi teljesítménye abban az esetben elfogadható, ha azt a HVC követelményei szerinti feladatok alapján állapították meg, ellenkező esetben kiegészítő vizsgálatra rendelhető.

http://vizsla-club.hu/hvc2015/index.php/hu-hu/tenyesztes/tenyeszvizsgak/6-kepesseg-vizsga

3.1.4. Vadászati alkalmassági vizsga (VAV)
a.) A magyarvizsla vadászati alkalmassági vizsgálatát a HVC Vizsga és Versenyszabályzatban rögzítettek szerint kell minősíteni.
b.) A HVC VAV vizsga teljesítmény tenyészvizsgának minősül, ha az egyed a 18. hónapos koráig nem teljesítette a VKV-t.
c.) A HVC VAV vizsga megfelelő szintjének teljesítése feltétele a Vadászvizsga Igazolvány kiadásának, függetlenül a vizsla korától.
3.1.5. Teteljesítmények bírálata
a.) A tenyészszemle és vadászati képességvizsga bíróit a HVC Bírói Szabályzata szerint vizsgáztatja le. Csak a HVC által elismert bírók bírálata felel meg a tenyésztésbe vételhez szükséges vizsgálatokhoz.
b.) A tenyészszemle bíróit a vizsgát rendező szervezet ajánlása alapján a HVC küldi, és gondoskodik ellenőr jelenlétéről is.
c.) A HVC-től független szervezet által rendezett vizsgán, versenyen csak akkor keletkezik tenyésztési adatnak számító dokumentum, ha annak a rendezéséhez a HVC előzetesen hozzájárult.
d.) A bírókat és a kiküldött ellenőrt a szemle illetve a vizsga megkezdése előtt a rendező köteles a helyszínen bemutatni.
e.) Tenyészszemlén és képességvizsgán (Tenyészvizsgán), tenyészminősítést adó kiállításon, versenyen a rendezőnek és a vezetőbírónak egyetemleges felelőssége a rendezvény személyi és technikai feltételeinek előzetes ellenőrzése és a rendezvény alatti biztosítása.
f.) A vezetőbíró felelőssége, hogy a minősítést adó rendezvényen a fajtaleírások és tenyésztési irányelvek, valamint a vizsga és versenykövetelmények figyelembe vételével történjenek a minősítések.
g.) A óvást az ellenőrhöz lehet benyújtani. Óvást benyújtani a vizsga lezárásáig a szemle és vizsga előírásoktól eltérő megrendezése és bírálat tapasztalása esetén lehet. Óvást a jelenlevők közül bárki benyújthat. Az óvás benyújtásának egyéb szabályai a Vizsga és Versenyszabályzatban illetve a Bírói Szabályzatban vannak rögzítve.

4. Egyéb rendelkezésekrendelkezések..
4.1. A kennelnév (a tenyésztői név)
a.) A törzskönyvben a kutya hívóneve előtt a kennelnév szerepel, melyet a tenyésztő az első alom bejelentésével egyidőben választ és az elismert Szövetség hagy jóvá és jelenti le az FCI felé. A korábban regisztrált kennelnevek érvényesek. A tenyésztői név lehetőleg magyaros hangzású és a már kiadottaktól eltérő megnevezésű fantázia név lehet.
b.) Egy kennelnév alatt több fajta tenyészthető, egy tenyésztő egy kennelnév alatt tenyészthet. A kennelnevet ezen a néven az utolsó alom bejelentésétől számított 10 évig tartja nyilván a HVC.
c.) A kennelnév örökölhető, és átruházható, a tenyésztő illetve a tenyésztői vonal egyszerűsített azonosítására szolgál. A kennelnév a kiváltástól a fennállás idejéig védett.
d.) Ha a kennel megszűnik a tenyész kutyák elhelyezéséről, a tenyésztő bejelentési kötelezettsége mellett, a HVC gondoskodik.

http://vizsla-club.hu/hvc2015/index.php/hu-hu/tenyesztes/tenyeszvizsgak/7-vadaszati-alkalmassagi-vizsga

4.2. A kutya elidegenítésének, elvesztésének dokumentálása.
A törzskönyvezett kutya elidegenítését, annak dátumát, az új tulajdonos adatait a TRIL illetve a SZIL megfelelő rovatába be kell jegyezni, melyet az átadó aláírásával igazol. A tulajdonos változást a HVC- nek 15 napon belül be kell jelenteni. A bejelentés az átadó és átvevő egyetemleges kötelessége. Az elidegenítéskor alkalmazni kell a számvitelről szóló 2000. évi C törvény 168 § rendelkezéseit. Jelenteni kell az elveszett (elhullott) egyedeket a regisztrációból való törlés végett. Az elhullás, elvesztés jelentése a tulajdonos kötelessége. Export céljából történő elidegenítést a tenyésztőszervezetnek haladéktalanul be kell jelente-ni.
4.3. Záradék.
a.) A HVC Kiállítási Szabályzatát a Szövetség szabályzatával egyeztetett módon kívánja kialakítani.
b.) A tenyésztési program melléklete a HVC Bírói Szabályzata és a Vizsga és Versenyszabályzat
c.) A jelen tenyésztési programban nem részletezett kérdések a Ptk., a 2011. évi CLXXV. Törvényben, a 2019. LVI törvény-ben, az 1998. évi XXVIII. Törvényben, az 1996. évi LV. Törvény és végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben, a 41/2010. (II. 26.) és a 188/2019(VII.30. Korm. Rendeletekben és az Agrárminiszter 45/2019(IX.25.) AM. rendeletében foglaltak szerint értelmezendők.

5.1.5. Tenyészszemle adatfelvételi lapja. 

5.2. Törzskönyvi regisztráció nyomtatványai

5.2.1. Fedeztetési jelentés űrlapja.
No.:xxxx/xxxx

Fedeztetési jelentés
…………………………………… név, Lakcím:………………………………………………..
Jelentem a HVC Tenyésztésirányítójának, hogy a tulajdonomat képező
........................................................................... nevű, ............................tkv-i számú
.................................. osztályba sorolt
......................................... fajtájú
..........................................- án született kan tenyész kutyámmal
a ............................................................................... nevű, .................... tkv.-i számú
......................................... osztályba sorolt
......................................... fajtájú
............................. -án született szuka kutya fedeztetését vállalom.
Kérem hogy a fedeztetés dokumentálásához szükséges FIG lapot az alábbi postacímemre megküldeni szíveskedjenek:
……………………………………………………………….
Kelt:………………………………………..
……………………………………. Kérelmező tagkártya száma:…………………
Kérelmező aláírása
28
5.2.2. Fedeztetési igazolás űrlapja.
No.:xxxx/xxxx
Fedeztetési Igazolás
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a tulajdonomat képező
......................................... nevű, ............................tkv-i számú
.................................. osztályba sorolt
..................................... fajtájú
............................ - án született kan kutya
............................ napon befedezte a
........................................ nevű, .................... tkv.-i számú
......................................... osztályba sorolt
.......................... fajtájú
............................. -án született szuka kutyát.
Fedeztetési díj: külön megállapodás szerint
Kelt: .....................................................
...................................... .....................................
szuka tulajdonos aláírása kan tulajdonos aláírása
…………………………….. …………………………………
név, lakcím név, lakcím

5.2.3. Alombejelentés űrlapja.
Hungária Vizsla Club
ALOMBEJELENTŐ©

_____________________________________________________________________________________________________


5.2.8. Melléktörzskönyvi Származási Lap "B"oldal

5.3. Szabályzatok a teljesítmény vizsgálatához
5.3.1. Hungária Vizsla Club Bírói szabályzata
 A teljesítménybírálatok célja:
A vizslák tenyésztésbe vételének alapfeltétele a tenyészjelölt egyedek küllemi fajtajegyeinek és a vadászatra való megfelelőségét biztosító genetikai hajlamaik meglétének vizsgálata. A tenyésztés eredményének felmérése érdekében a tenyésztésbe vett egyedek minősítése az utódellenőrzéssel.
E kettős feltétel meglétét tenyészszemléken, kiállításokon, tenyészvizsgákon, teljesítmény versenyeken kell vizsgálni küllembírók és munka teljesítménybírók által elbíráltan.
A teljesítménybírók kötelessége, hogy a a tenyészcél és vonatkozó teljesítmény előírások figyelembe vételével pártatlan bírálatot végezzenek.
A tenyészcél elérése érdekében a HVC fenn kívánja tartani a bíróképzés, a bíróküldés és ellenőrzés jogát a tenyésztés szempontjából mérvadó minősítést adó teljesítményvizsgálatokra. A teljesítményvizsgálatok nyilvánosak, azok helyét és időpontját a Tenyésztési Hatóságnak be kell jelenteni.
A teljesítmény vizsgálatok összesítő adatait a tenyésztőszervezet honlapján a versenyt követő 10. napig közzé kell tenni!
 Küllembírálatok bírói:
Tenyésztésbe vétel szempontjából küllembírálatot az a személy végezhet, aki rendelkezik a Szövetség és az FCI által elismert küllembírói igazolvánnyal és a HVC kijelöli. A küllembírónak a HVC tenyésztési irányelveit a magyarvizsla küllemi jegyeit ismernie kell. A tenyésztési irányelvek megismerése céljából a HVC által rendezett továbbképzésen aktívan részt vesz.
 A bírójelölt:
A legalább középfokú végzettséggel rendelkező személy elméleti vizsga letételét követően egy évig bírójelölt, mely idő alatt legalább három alkalommal segédbírói minőségben részt kell vennie küllembírálaton, ahol az elméleti tudását a gyakorlatban kell bizonyítania.
 Vizsla küllembíró fokozatok:
Alapfokú magyarvizsla küllembíró: Az elméleti és gyakorlati vizsga letétele után a HVC vezetősége alapfokú vizsla küllembírói igazolványt ad ki, amely feljogosítja a tulajdonosát arra, hogy megbízás esetén vizslabírálatot végezzen belföldön tenyészszemlén másodbíróként.
Középfokú küllembíró: Két éves, de legalább három különböző helyen végzett kifogás nélküli alapfokú közreműködés után az alapfokú bírói igazolvány helyett középfokú igazolvány igényelhető, amely feljogosítja a tulajdonosát országos magyarvizsla fő-tenyészszemléken és kiállításokon a bírálatra.
Nemzetközi küllembíró: Három éves kifogástalan bírálati gyakorlat után adható ki a nemzetközi bírói igazolvány, amely feljogosít nemzetközi és hazai tenyészszemlén és kiállításon való bírálatra.
A rendelet életbe lépése előtt szerzett az FCI. VII-es fajtacsoportra érvényes MEOE küllembírók és munka teljesítménybírók két évig ideiglenes megbízás alapján látják el feladatukat addig, amíg a HVC fenti vizsgakövetelményit nem teljesítik.
5.3.2. A küllem bírálati irányelvek
A bírálati irányelvek célja, hogy a vizslaállomány egy a tenyésztési célban meghatározott vadászati alkalmasságot jobban szolgáló típus kialakulását szolgálja, és kevésbé függjön a típus formálása egyes bírók egymástól nagyon eltérő szubjektív megítélésétől.
A bírálati irányelveket a standard figyelembe vételével a HVC vezető testülete határozza meg, amelyeket nyilvánosságra hoz. A bírálati irányelvek változását és annak indoklását a Tenyésztési Hatóságnak is be kell jelenteni.
A HVC vezető testülete az elismert vizslatenyésztők részvételével tartott fórumon, szemle- és vizsga tapasztalatok kiértékeléséből tájékozódik, és dönt az aktuális tenyésztői feladatokról.
A bírálati irányelvek súlypontja szükség esetén változhat a bírálatokon felvezetett vizslák értékeléséből levont tapasztalatok figye-lembevételével, hogy ezzel is a vizslák fajtaleírásában meghatározottak szerinti alakulását szolgálják. A bírálati irányelvek felhívják a figyelmet egy-egy nem kívánt örökletes hiba előfordulásának gyakoribbá válására és ezek szigorúbb figyelembe vételére, vagy egy pozitív tulajdonság fokozottabb előtérbe helyezésére.
 A küllem bírálata tenyészszemléken.
Tenyészszemlét tartani regionálisan és országosan összevonva is lehet. Összevont főtenyészszemlét országrészenként évente egy alkalommal lehet rendezni. A tenyészszemlékre a vizslát írásban kell nevezni annak meghirdetésekor megszabott határidőig.
A tenyészszemléken a vizsla bírálatát nagyobbrészt objektív módon a fajtaleírásban megadott testméretek erre a célra tervezett mérőeszköz felvételével kell végezni, amely szerint az objektív értékelés a vizsla mérhető adatainak a számítógépbe táplálása és a beépített függvények alapján történő kiértékelésének eredménye. Az elérhető maximális pont 65.
A vizsla szubjektív bírálatát a nem mérhető, a küllembíró által szemrevételezésen alapuló szubjektív értékeléssel kapja a vizsla, figyelembe véve az érvényes fajtaleírásban foglaltakat. Az értékeléshez a testrészek értékelése súlyozottan, felül behatárolt pont-számok alapján történik az 5.1.5. adatfelvételi lap szerint. A szubjektív értékeléssel elérhető maximális pontszám 35.
A tenyészszemlén az objektív és szubjektív módon kapott pontok súlyozott összesített eredménye alapján kapja az egyed, a bírálati lapon feltüntetett kategória besorolás szerint.
A vizsla bírálata céljából a mért és szubjektíven megítélt adatok rögzítésére az 5.1.5. alatti formátumú adatfelvételi lapot kell alkalmazni, melyet a bírálatot végző vezető bíró, valamint a rendezvény vezetője aláírásával hitelesít. A tenyészszemle adatfelvételi lapja alapdokumentum, nem selejtezhető.
A végleges bírálati eredményt a tulajdonos a számítógépes feldolgozás után a hitelesített Bírálati lapon kapja meg, a kiértékelt bírálati lapok elektronikusan archíválandók, eredményükről összesítő készül, amely papír alapon is megőrzendő.
A vizsla küllemének tenyészszemlén való értékelését egyéves kortól célszerű elvégezni, de a bírálat 36 hónapos korig évente megismételhető, mindig az utolsó minősítés az érvényes.
Tenyészszemlét csak a HVC által engedélyezett helyen és időpontban lehet megtartani.
Tenyészszemlén csak a HVC által elismert FCI bíró és a HVC által delegált segédbíró működhet közre.
 Küllem bírálata kiállításon(Show rendezvényen)
A show rendezvényeken a vizsla a fajtaleírásban meghatározottak szerint szubjektív szemrevételezéssel bírálható. A bírálaton összehasonlítás alapján kerül meghatározásra a győztes és a helyezettek.
5.3.3. A vadászati teljesítmény bírálata:
A vadászati teljesítményt a vadászaton támasztott követelmények tesztelésére kidolgozott Vizsga és Versenyszabályzatban foglaltak figyelembe vételével kell végezni. A HVC részletes Vizsga és Verseny Szabályzata nyilvános, elérhető a www.vizsla-club.hu honlapon.
A vizsla munka teljesítményének minősítését a vizsla munka teljesítménybírók végzik.
 A vizsla munka teljesítménybírók:
Bírójelölt lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és eredményes elméleti vizsgát tesz a HVC Vizsga és Versenyszabályainak ismeretéből a HVC vezetősége előtt.
Alapfokú bíró: A bírójelölt két éven belül legalább öt munkateljesítmény bírálaton való eredményes közreműködés és legalább egy saját kiképzésű vizsla mezei vízi teljesítményének eredményes bemutatása után alapfokú bírói igazolványt kap. Az alapfokú igazolvánnyal beosztott másodbírói feladatokat láthat el belföldi vizsgákon és versenyeken.
Középfokú bíró: Az alapfokú bíró további legalább három alkalommal másodbíróként megszerzett gyakorlat és egy vadászati alkalmassági vizsgán illetve univerzális versenyen legalább minősíthető kategóriába díjazottan felvezetett, saját kiképzésű vizsla bemutatása után középfokú igazolványt igényelhet.
Ezzel az igazolvánnyal belföldi vizsgán csoportvezető bírói, hazai rendezésű nemzetközi versenyeken beosztott bírói feladatokat láthat el.
Nemzetközi munka teljesítménybíró: Nemzetközi bírói igazolványt igényelhet az a középfokú bíró, aki legalább három éves középfokú bírói gyakorlattal rendelkezik és legalább három különböző saját idomítású vizslát vezetett fel díjazott minősítéssel, nemzetközi univerzális (mindenes) versenyen.
5.4. Egyéb rendelkezések:
5.4.1. A bírói igazolvány visszavonása:
A HVC elnöksége visszavonhatja annak a bírónak az elismerését, aki méltatlanná válik e feladat ellátására. A bírói elismerés végleges vagy ideiglenes visszavonását etikai vizsgálat következményeként lehet kezdeményezni.
5.4.2. A bírók igénylése a rendezvényekre:
A bírókat a rendezvényt kezdeményező szervezet igényli a Szövetség nyilvános bírói listájáról és a HVC adja ki a megbízást.
A HVC minden rendezvényre bírói ellenőrt is küld, aki az óvási bizottság tagja is egyben az adott rendezvényen. Rendezvény ellenőrnek legalább középfokú bírói igazolvánnyal rendelkező személy jelölhető ki.
Az ellenőrnek írásos jelentést kell készíteni a helyszínen a vizsga és verseny lefolyásáról és az esetleges rendkívüli eseményekről, óvásokról. A jelentést a rendező szerv vezetője és a vezetőbíró aláírásával ellenjegyzi.
5.5. A vadászati teljesítmények elbírálása:
5.5.1. A vadászati képességek vizsgálata:
A használati kutyák tenyésztésénél, így a vizslák esetében is, a teljesítményt szolgáló küllemi alakulás mellett a megfelelő fajtára jellemző feladatokra való alkalmasság örökletes hajlamainak folyamatos kontrolljára van szükség.
A vizslák esetében ezeket a tulajdonságokat a vadászatra való alkalmasság öröklésének felmérése határozza meg.
Fiatal vizslák esetében legfontosabb örökletes hajlamok:

1. Együttműködésre, szófogadásra való hajlandóság
2. Orrjóság
3. Élénkség, munkakedv
4. Vadjelzés
5. Vadelhozás
6. Vízkedvelés
7. Bátorság, idegrendszer stabilitása
Ezeket a tulajdonságokat minden vizsla esetében a tenyésztésbe vétele előtt vizsgálni kell.
Csak azok az egyedek nyilváníthatók tenyészegyednek, amelyek a fenti vizsgán az előírt szintű teljesítményt értek el.
Képesség vizsgát csak a HVC által jóváhagyott helyen és időpontban lehet tartani.
A képesség vizsgán a HVC által elismert teljesítménybíró működhet közre.
5.5.2. A vadászatra való alkalmasság vizsgálata (VAV).
Az öröklött hajlam csak lehetővé teszi a vizslát arra, hogy vadászaton való alkalmazásra kiképezhető legyen, de képzés nélkül nem tanulja meg azokat a viselkedési formákat, amelyeket elvárunk tőle a vadászaton, elsősorban a fegyelem terén.
Megfelel a valóságnak az, hogy egy jó hajlamú vizsla a vadászatot saját magától is megtanulja, de a vadásszal való együttműködé-sének szabályait meg kell neki tanítani.
Ennek a képzésnek a megfelelőségét a vadászati alkalmassági vizsgán kell ellenőrizni.
A vadászati alkalmassági vizsgán a vizsla vadászadottságain túl elsősorban a vezetőjével való együttműködést, a vad előtti nyugodt viselkedést, a sebzett vad megkeresését, terítékre hozását kell vizsgálni. A VAV vizsga megfelelő szintű teljesítése feltétele az Elit tenyészosztályba kerülésnek, és a vizsla vadászaton való alkalmazhatóságának. A vadászati alkalmassági tenyészvizsga során az alábbi szempontok szerint kell a vizslát vizsgáztatni:
1. Keresés
2. Élénkség, munkakedv mezei keresés közben
3. Orrjóság
4. Orrhasználat
5. Kapcsolattartás, engedelmesség
6. Vadjelzés és ráhúzás, utánhúzás
7. Vadmegállás
8. Viselkedés vadkelésre
9. Viselkedés lövésre
10. Meleg vad megkeresése, hozása, átadása.
11. Kihűlt vad megkeresése légszimattal
12. Sebzett szárnyasvad megkeresése csapán
13. Sebzett nyúl megkeresése mesterséges csapán
14. Tollas vad elhozás és átadás
15. Szőrmés vad elhozás és átadás
16. Viselkedés vízi lőálláson
17. Keresés vízállásos nádban.
18. Kihűlt vízi vad megkeresése vízállásos nádban.
19. Elhozás vízből.
20. Munkakedv vizes, nádas terepen
VAV-t csak a HVC által jóváhagyott helyen és időpontban lehet megtartani. A feladatok követelményének és értékeléséhez a részletes szabályokat a HVC Vizsga és Versenyszabályzata tartalmazza. Az aktuá-lis Vizsga és Versenyszabályokat a www.vizsla-club honlapon közzé kell tenni.
5.6. Versenyek a vizslák vadászati teljesítményének összehasonlítására.
A vadászat magasabb követelményei szintjére kiképzett vizslák teljesítményét vizslaversenyeken mérik össze, amelyeken az elért teljesítmények alapján helyezések és díjazások kiadására kerül sor.
A HVC a Vizsga és Versenyszabályzatában leírt versenyeket rendezi, de tagjai és elismert bírói részt vehetnek más szervezet hasonló rendezvényein is.
A HVC által meghirdetett vizslaversenyen részt vehetnek más vadászkutya fajták is, de azok tenyész minősítést adó eredményt csak akkor kapnak, ha a fajta tenyésztő szervezete elismeri a HVC versenyszabályait. A vizslaversenyeken a vizslák fajtacsoportokra osztva indulnak és az előválogató selejtezők után a döntőben kerülnek a különböző fajták egy csoportba. Abban az esetben, ha más vadászkutya fajta úgy vesz részt a HVC versenyén, hogy azt előzően az adott fajta tenyésztő szervezete nem engedélyezte, nem adható számára tenyésztési adatot kifejező minősítés akkor sem, ha arra teljesítményével rászolgált.
5.7. A bírók igénylése a vizsgákra, versenyekre:
A bírókat a rendező szervezet igényli a nyilvános bírói listáról és a HVC adja ki a megbízást.
A HVC minden rendezvényre ellenőrt is küld, aki az óvási bizottság tagja is egyben az adott rendezvényen. Az ellenőrnek legalább középfokú bírói igazolvánnyal rendelkező személy jelölhető ki.
Az ellenőr köteles megvizsgálni a szervezők felkészültségét arra, hogy a vizsga, illetve verseny az előírás szerinti rendezéséhez szükséges feltételek adottak-e, a segítő személyzet fel van-e készítve.
Az ellenőrnek írásos jelentést kell készíteni a helyszínen a vizsga előkészítettségéről és verseny lefolyásáról és az esetleges rendkívüli eseményekről, óvásokról. A jelentést a rendező szerv vezetője és a vezetőbíró is aláírásával látja el.
A jelentést a HVC postacímére kell megküldeni a verseny papír alapú összesített eredmény kimutatásával együtt.