Javaslat vizslaversenyek kiírásának javítására.

Ajánlás a

Mezei-vízi és Összetett vizsla versenyfeladatok előkészítésére és értékelésére.

Szinte nincs vizslaverseny, amelynek eredményhirdetése után a „korona” hozzáértő tagjai, vagy a versenyzők nagyrésze teljes elégedettséggel távoznának. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy már a versenykiírás sem teljesen egyértelmű, túl sok szubjektivitást és utólagos belemagyarázást ad a versenybíróknak.
Természetes, ezt nem mindenki használja ki, az egyik esetben a pozitív, netalán másik esetben a negatív szubjektivitás érvényesítésére, de elegendő akár csak egy eset is arra, hogy jelentősen befolyásolja a végeredményt.

Aki gyakran jár versenyre, vizsgára akár csak érdeklődés céljából, gyakran nem csak egy-egy esetet tapasztal. Láthatók a befolyásoló tényezők között a vizsla fajtájának, tenyésztőjének vagy a vezetőjének a feladat előkészítésére, értékelésére történő sajátos szubjektivitásának hatásai. .
Azok a versenyzők, akik ennek negatív vonatkozásaival érintettek, nem csak csalódottak, de kárvallottjaik is az ilyen eseteknek.

Ma már egy vizslaversenyre felkészülni, azon részt venni nem kis ráfordítást igényel. Elvárható lenne talán a versenyfeltételek oldaláról is a fejlődést megkövetelni. A fejlesztés egyrészt szakmai szempontból a kiírás megfogalmazására, másrészt az azt alkalmazók hozzáértésének és etikai szintjének növelésére kellene fordítani.
Más sportágakban látunk erre törekvést, ha csak a legnagyobb tömegsportot, a labdarúgást vesszük alapul.
Miért marad el a vizsla versenyek tisztaságának fejlesztése, amely az elmúlt 100 év alatt egyszer sem tudott megújulni.
A megújításnak az egyik pillére, hogy csökkenjen a szubjektivitás, és növekedjen az objektív számonkérési lehetőség egyes feladatok értékelésekor. Ennek első és legfontosabb lépcsője, a lehetőség szerinti legegyértelműbb, a gyakorlati vadászatot legjobban megközelítő versenyfeladatok kiírása a feladatok előkészítésének és azok értékelésének egyszerű, de pontos megfogalmazása. Erre tettem kísérletet a nyáron illetékes fórumokhoz, azonban a mai napig választ még arra vonatkozóan sem kaptam, hogy elolvasták e?
Fentiek miatt, most átdolgoztam és nyílttá teszem a javaslatot és várom a jobbító szándékú észrevételeket, javaslatokat.

1.  Mezei-Vízi vizslaverseny feladatai és pontozása.

Megjegyzés: A hazai versenyeken nem szokásos „Közös vadászaton való viselkedést” fontosnak tartom felvenni a versenyfeladatok közé, figyelemmel arra, hogy Magyarországon jellemzően társas vadászaton vadászunk apróvadra. Hasonlóan a meleg vad elhozása is a vadászati gyakorlathoz történő közelítést célozza. Változtattam a mutatott teljesítmény feladatonkénti értékelésének díjbesorolásán is. Ennek oka, hogy a korábbi értékelési módszerek nagy teret adtak az egyes feladatok díjbesoroláson keresztül történő szubjektív befolyásolására azzal, hogy a főleg a csak szubjektíven értékelhető (orrjóság, keresési mód, élénkség, stb.) feladatok indokolatlan alulértékelésével egy bíró is durván befolyásolhatja a végső sorrendet.  Annak ellenére, hogy az egyes feladatok díjbesorolása egy "közepes" teljesítménnyel is az I.díjban maradhat a versenyző, a verseny összteljesítmény követelménye garantálja a helyezettekkel szemben elvárt magasszintű  teljesítményt az I. díjhoz előírt, összes megszerezhető pont 85 % -ának követelményével. Bevezetésre javaslom a IV. díjkategória bevezetését, amely egy-két feladat gyengébb szintű teljesítése esetét feltételezi, de 55% feletti összteljesítmény elérését követeli meg.
Fontosnak tartom a Bírói lapok megújítását, amelyen a versenyzőnek a vadászat szempontjából fontos teljesítménye (orrjóság, orrhasználat, munkakedv, kitartás, együttműködés) több bírói körben mutatott teljesítmény és szempont alapján kerüljön értékelésre. Annak érdekében, hogy ez ne nehezítse meg a teljesítmények kiértékelését, kizárja a számolási hibalehetőséget, szükséges a számítógép alkalmazása, megfelelő függvényekkel programozott kiértékelő programmal ellátva. Ez az un. "mátrix" rendserű bírálat. (A Hungária Vizsla Club rendelkezik a digitalizált versenykértékelés teljes programjával, amely 30 perc alatt lehetővé teszi 20 nevezős összetett vizslaverseny kiértékelését, összesítő elkészítését a helyezettek sorrendbe állításával együtt.) A HVC felajánlja ennek a módszernek a bemutatását és a versenyen történő koordinálását.
Ez módszer lehetővé teszi a mutatott teljesítménynek feladatonkénti értékelését 0-4 értékjegyek között 0,1 fokozatokkal.

2. A versenyhelyszín megválasztása.

A Rendező a mezei keresési stílusfeladatok bemutatásához olyan sík területet jelöljön ki, amelyen a növényzet takarása lehetővé teszi a vad természetes viselkedését, rejtőzködését, rejtőzve menekülését, de nem akadályozza a kutyát a galoppban történő keresésben. A terület mérete legyen olyan kiterjedésű, hogy azonos területrészt 4 órán belül ne kelljen ismételten igénybe venni.
Biztosítani kell, hogy minden kutya részére legalább két természetes vad, vagy egészséges, élénk kihelyezett tollas vad (fácán, fogoly) álljon rendelkezésre a futamidő alatt. A rendező szükség szerint lövőt biztosít arra az esetre, ha a vizslavezető nem rendelkezik vadászjeggyel.
Minden kutya előtt lehetőleg az első vadat meg kell lőni és behozatni, a következőkre csak rá kell lőni, a kutya vad előtti és lövés utáni viselkedésének megfigyelése céljából.
Ha a vezető, vagy lövő hibáz az első vad lelövésekor, nem feltétlenül kell további élővad lelövést biztosítani, a második vadmegállása utáni vadkeléskor egy korábban lőtt szárnyasvadat kell elhajítani a kutya mögül a lövéssel egyidőben. A kutya lövésre történő viselkedés értékelése nem lehet jobb 3-as értékelésnél, ha a versenyző helyett lövőt kell alkalmazni, hogy ne legyen előnyben azzal a versenyzővel szemben, aki a vadat lelövi, mialatt nincs módja a kutyára figyelni.

Közös vadászaton történő viselkedés bemutatásához a mezei kereséshez hasonló külön területet kell biztosítani. A feladatot a mező1 és mező 2 csoportban levő kutyák teljesítik a startszámuk emelkedő sorrendjében, egymástól 50 lépésre vonalba állítva. A bírálatot a két bírói csoport bírói végzik. Egy futamban 2 szer annyi kutya indulhat, mint a bírók száma. A csoportvezető bíró a mező 1 vezető bírója. Ha a terület szélessége, a kutyák száma indokolja, egymás után több futamot lehet indítani. A futam előtt 2 kutyánként egy szárnyas vadat kell kihelyezni a feladat megkezdése előtt 100 lépésenként a hajtás vonalával párhuzamosan, kb. a futam felének, de legalább az indítástól számított 200 lépésen túli távolságban. Abban az esetben, ha a valamelyik kutya vadat talál, a vad jelzés és vadmegállás és a viselkedése vadkelésre, lövésre elbírálható. de csak kis (segéd) jegyekkel megjelölve.(Mátrix rendszerű bírói lapoknál a bírói lap szerint!) A megtalált, és a kutya által jelzett vadat a lehetőség szerint meg kell lőni. Ha a vad spontán menekül anélkül, hogy valamelyik kutya jelezte volna, csak lövést kell leadni a levegőbe azoknak a vezetőknek, akik kutyája a vad menekülését látja. Ha esetleg egy vadat két kutya jelez egy időben (együtt állnak, vagy szekundál) mindkét kutyának a vad előtti viselkedése segédpontokkal értékelendő. Ebben az esetben a szóló kereséskor a vad előtti és a lövés utáni viselkedést egy vad előtt elegendő bemutatni, figyelembe véve az itt kapott értékjegyet. Minden kutya vezetőjének legalább két lövést kell leadni a futam alatt és a kutyája „viselkedés lövésre” feladata segédponttal értékelendő akkor is, ha nem volt előtte vad.
A mezei légszimatos lőtt vad megkeresés és vonszalék feladatok területe hasonló legyen mint a stílusfeladatok esetében, a kutya az egész feladat alatt látható legyen, de az elhúzott vagy eldobott vadakat takarja el a kutya elől, hogy az csak szaglásával találhassa meg.
Vonszalék készítésekor két párhuzamos csapát egymástól legalább 80 lépésre, hát, vagy oldalszéllel lehet fektetni, alacsdony növényzettel fedett terepen. A vonszalékhúzó legalább 30 lépésre távolodjon el abban az irányban a vad leoldása után, amely az utolsó törés folytatása. Ha nem tud elrejtőzni, oldal irányban az előző vonszalék végpontjáig kell eltávolodni és mozdulatlanul kell maradni.
A két vadas légszimatos feltétlen elhozás feladathoz a vadkihelyezést úgy kell előkészíteni, hogy a vadakat a kihelyezendő terület szél alatti oldala mellett kell előre vinni 80 lépést és oldalról 40 lépést befelé, majd 20 lépést a kutya indítása irányában be, onnan az egyiket jobbra, a másikat balra 10-10 m-re elhajítani. Tilos gödörbe, bokorba, árokba, tüskés helyre dobni a vadakat. A feladat előkészítője a saját nyomán menjen vissza a kiindulási helyére. A terep alacsony növényzettel fedett sík terep legyen. A vizslavezetőnek minden elhozással járó feladatnál lehetőséget kell adni, hogy a médiumokat a feladat előkészítése előtt megvizsgálja, nincs e valamelyik kiszakadva.

3. A feladatok követelményei és értékelésük.

3.1. Keresés mezőn.

A keresés stílusa bemutatásához a vizslát a terepviszonyok függvényében szembe, vagy enyhe oldalszéllel kell kerestetni. A kutya  vezetője haladási irányához igazítsa a keresését úgy, hogy a haladási irányt a vezető előtt maximum 30 m- távolságban keresztezve kígyózó vonalban keressen 50-80 m szélesen, oldalirányú kilengésekkel. Egy pontos hibát követ el az a kutya, amelyik gyakran, vagy tartósan 30 méternél távolabb keres a vezető előtt, oldalkilengéseinek ellentétes pontjai 80 méternél lényegesen szélesebbek. Két pontos hiba, ha a vizsla többször a vezető mögé kerülve keres, oldalkilengésének ellentétes pontjai közti távolság 50 m alatti. Három pontos hiba, ha a vizsla nem oldalkilengésekkel, hanem előre és visszafutással keres. Négy pontos hiba, ha a vizsla nem megy előre keresni. Fél hibaponttal büntetendő, ha a fenti keresési feladat valamely fokozatát csak állandó, folytonos vezetői beavatkozások hatására teljesíti, a fordulásokhoz többször parancsot kap.

3.2. Az orrjóság.

Követelménye az, hogy az elrejtőzött vadat a vizsla a lehető legmesszebbről jelezze. Figyelembe véve a terep és időjárási körülményeket, ez az érték 10 - 30 m is lehet. Az orrjóság elbírálása nagy körültekintést, gyakorlatot és hozzáértést kíván a bíróktól, mert az orrhasználatból eredő hibákat itt nem szabad figyelembe venni. A feladat végrehajtása során mutatott legjobb orrteljesítményt kell figyelembe venni mind a mezőn történő keresésnél, mind az egyéb orrhasználatot igénylő feladatoknál és ott is segédpontokkal értékelni.
Az orrjóság értékelését minden olyan mezei és vízi feladatnál el kell végezni, ahol a feladat eredményes teljesítéséhez az orrát használja a vizsla. Mezőn a keresés közben, a kihűlt vad megkeresésénél, a csapakövetésnél, vízen a kihűlt vad megkeresésénél segédpontokkal (kis jegyek) kell értékelni az orrjóságot és az így kapott segédpontokat figyelembe véve a vezetőbíró ( számítógép függvénye) adja meg a végleges orrjóság értékjegyet. ( A mátrix rendszerű bírálati lapokon a számítógép a különböző feladatoknál a bírók által bejegyzett segédpontok alapján automatikusan átlagolja.)
Nem vehető figyelembe az orrjóság megállapításánál a vadmegálláskor a vadtól való távolság nagysága, a vadmegállás megtagadása, az üres állás.
Egyértelműen jelzi az orrjóságot a megbújt vad jelzésének távolsága, a vonszalék kidolgozása közben az oldalszél alatti csapakövetés oldaltávolságának mértéke, a töréseknél a szélirányú túlfutás mértéke, melyet helyes és gyors korrigálás követ, valamint a kihelyezett kihűlt vadakra történő keresésnél mutatott orr.

3.3. Orrhasználat.

 A vizsla helyes orrhasználatát a bírók annak alapján ítélik meg, hogy az mennyire igyekszik a keresés közben kihasználni a levegőben levő vadszagok megtalálását, és minél messzebbről történő észlelését.
A jó orrhasználat követelménye a fentieken túlmenően, hogy tudjon különbséget tenni a különböző vadfajok szaga között, ne mutasson érdeklődést vadászat szempontjából jelentéktelen vadak iránt, ne álljon tartósan meleg csapákat és üres vadfekvéseket, biztonsággal, mélyen tartott orral, nem túl gyorsan kövesse a menekülő sebzett vad csapáját, vonszalék nyomot, illetve tévesztése esetén gyorsan korrigálja hibáját.
Ha a vizsla üres vadfekvést, vagy jelentéktelen vadakat áll és azt a vezető bejelezte állásnak, vagy keresési tempóját ezzel lelassítja, esetleg vadat hagy ki jelzés nélkül, hibát követ el orrhasználatból, melyekre esetenként egy-egy pont levonás jár az egyébként mutatott teljesítményéből. A csapa követésnél hibát követ el, ha letér a csapáról és azt önállóan és azonnal nem korrigálja, esetenként legfeljebb 0,5 pontos levonással lehet figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a csapát elvesztette és olyan helyen keres, ahonnan a csapáról szagot nem kaphat, egy pontos hibának számít és esetenként halmozottan veendő figyelembe.
Az orrhasználatot minden olyan feladatnál segédpontokkal értékelik a bírók, ahol a feladat eredményes megoldásához az orrhasználatra szükség van. A feladatcsoportok aktuális feladatinál mutatott orrhasználat alapján kapott segédpontok számtani átlaga adja a végleges értékjegyet. A mátrix rendszerű bírálati lapon a bírók a feladatoknál megfelelő négyzetbe írva írják be az orrhasználatra az értékjegyet.

3.4. Munkakedv és a kitartás, élénkség mezőn.

 A keresés hatékonysága összefügg azzal, hogy milyen kedvvel és kitartással dolgozik a vizsla. A szívesen dolgozó vizsla a mezei futamidő alatt többnyire galoppban keres, kivéve amikor friss vadszagot talál, és azon megkezdi a rá-, vagy utánhúzást. Egy pontos hiba, ha a galoppban történő keresés aránya, (nem beszámítva a vadra történő rá- és utánhúzásokat) alacsonyan fedett terepen 50% körüli, két pontos hiba, ha 30% körüli, három pontos hiba, ha 10 % körüli. Fél hibapont vonandó le, ha a fenti keresési tempó bármelyikét csak gyakori hangos bíztatásra teljesíti. A vizsla munkakedvét nemcsak a mezei keresés közben, hanem az összes mezei feladatnál segédpontokkal (kis jegyek) értékelik a bírók. Az egyes feladatcsoportok végleges értékeit átlagolják, amely adja a végleges értékjegyet a munkakedvre. A vízen külön értékjeggyel minősítik a munkakedvet, amely nem befolyásolja a mezőn mutatott teljesítményt.  

3.5. Viselkedés közös vadászaton.

A  vizslavezetőket vonalhajtásnak megfelelően kell felállítani. Két szomszédos vizslavezető egymástól legalább 60-70 lépés távolságban azonos haladási sebességgel kerestessen, lehetőleg széllel szemben, vagy enyhe oldalszéllel.  Ha a bíró azt tapasztalja, hogy a kutyák egyike a másik munkáját agresszív viselkedésével zavarja, nem engedi azt a megfelelő stílus kialakítására, az agresszív kutyát a futamból ki kell zárni és nem lehet értékelni.
A feladatot csoportrészenként legkevesebb négy kutya együttes mezei keresése közben kell bírálni, melyen a kutyák balról jobbra a startszámuk növekvő sorrendjében helyezkednek el. Egy bíró legfeljebb két versenyzőt figyelhet és a két vizslavezető között, 5-10 m-el a vonal mögött követi a vizslavezetőket. A hajtás elindítása előtt a csoportvezető bíró ismerteti a biztonsági követelményeket, a lőhető vadfajt és a versenykövetelményeket.
A feladat végrehajtása közben teljes pontértékkel a kutya közös vadászaton való viselkedése és a meleg vad elhozása értékelhető, de a mutatatott teljesítmény alapján egyéb, más feladatkörhöz beszámítandó segédpontokat (kis jegy) is kaphat.
A keresés közben a kutya nem mehet át a szomszéd vezető elé keresni akkor sem, ha az lövést adott le a vadra, nem zavarhatja a másik kutya munkáját a keresésben és az elhozásban. A lelőtt vadat annak a kutyának kell megkeresni, behozni akinek a vezetője a lövést tette. Erre egy tetszőleges parancs adható. Abban az esetben, ha a helyes viselkedéshez fegyelmező parancsokat igényel esetenként fél pont vonandó le, ha parancsot síppal, egy pont, ha azt szóban kapta. Ha a parancsok ellenére is súlyosan zavarja a másik kutya munkáját a bíró elrendelheti a fegyelmezetlen kutya pórázra vételét, mely esetben a feladat nem értékelhető. Ha a kutya előtt vadat lőtt a vezetője azt a kutyával el kell hozatnia. A hozást a vadelhozás és átadásnál leírtak szerint kell a kutyának teljesíteni és a bírónak értékelni. Ha sebzés
történt, a sebzett megkeresését a vonszalék feladatok előírásai szerint kell teljesíteni és értékelni. Szárnyas sebzett csapájának követése és a vad elveszítése esetén a feladat 0 segédponttal értékelhető és a megjegyzés rovatban bejegyzendő. A közös vadászaton megszerzett segédpontok legfeljebb egy ponttal módosíthatják az egyéni keresésen, illetve a vonszalékon mutatott teljesítményt.
Abban az esetben, ha a futamon nem minden kutya előtt esett vad, a meleg vad elhozást azokkal a vadakkal kell tesztelni, amelyek utoljára estek a közös vadászat során, hogy minden kutyának legyen alkalma meleg (még nem megdermedt) vad elhozására. Ha vad lövésre nincs mód, akkor a tartalék élővad állományból kell a feladatot leszúrt, még meleg vaddal elvégezni a futam végén.Legalább egy szőrös és tollas vad lövés utáni tesztjét kell bemutatni.

A közös vadászaton azt kell figyelni az engedelmesség megállapításához, hogy a vizsla mennyi és milyen parancsot igényel a csoportos vadászat közben dolgozni a feladat teljesítéséig. A kutya kézjelre, sípjelre megállítható és behívható legyen, ezt a bírók a futam alatt kötelesek ellenőrizni. Síppal adott parancs akkor alkalmazható, amikor a kutya vizuálisan nem észlelheti a vezetőjét. Négyes értékelés csak síp és kézjelekre is engedelmeskedő vizslának adható. Amelyik kutya csak emberi beszédhangra engedelmeskedik, 2-es értékelésnél jobbat nem kaphat akkor sem, ha azokra kifogástalanul reagál.
Ha a lövés után, vagy a vad utáni beugrásában legfeljebb három tetszőleges paranccsal nem állítható meg, a kutya akkor az engedelmessége nem megfelelő és 0- val értékelendő. A végleges értékjegy a közös vadászat, a kapcsolattartás és engedelmesség számtani középarányosa.

3.6. A vad jelzése, ráhúzás a vadra.

 Az elrejtőzött vad szagának észlelését a vizsla jelezze vezetőjének, és ha az nyugalomban van, húzzon rá és állással fejezze be ezt a tevékenységét, mutatva a vad rejtőzködési helyét vezetőjének. A vizsla a vadat megváltozott, óvatosabbá váló mozgásával, az érzett vadszagra történő koncentrálásával jelzi. A vad jelzéstől a vadmegállásig tart a ráhúzás, melynek kellő óvatosságúnak kell lenni, hogy azzal ne okozza a vad idő előtti felverését. A ráhúzásnak két szakasza van, az elsőt spontán, a vezetőtől függetlenül kell teljesítenie, aminek a végén megállással jelzi a vad jelenlétét. A második szakaszban a vezető közelítésére közelebb kell húzni a megbújt vadhoz, minden külön biztatás nélkül. A vadmegállást a vezető felemelt kezével jelezze a bíróknak. A vezető a bírók engedélye nélkül nem előzheti meg a kutyát. Ha a vad a vadmegállás szilárdságának próbája alatt rejtőzve tovább távolodott, a kutya utánhúzhat, az utánhúzás alatt a vezető nem mehet a kutya és a vad közé akkor sem, ha a vad felkeltésére kapott engedélyt. Ebben az esetben meg kell várni, amig a kutyája ismét álláshoz jut. Ekkor azonban már nem kell várni, nem kell bejelezni az ismételt állást, megelőzheti a kutyát és felverheti a vadat.
Amelyik vizsla csak parancsra hajlandó a ráhúzásra, kettes értékelésnél jobbat nem kaphat, ha egyéb hibát nem vétett. Abban az esetben, ha a vad a második ráhúzási fázis közben felkelt és az nem a kutya beugrása miatt következett be, nem vonható le hibapont.

3. 7. Vadmegállás, utánhúzás.

A vadmegállásnak kitartónak és kifejezően figuratívnak kell lenni, az első ráhúzási fázis végén. A vadat a kutya vezetője csak akkor közelítheti meg, amikor a bírók erre engedélyt adnak. A vezető a vadat a kutya állását kézfelemeléssel történő bejelzésétől számított 1 - 2 perc elteltével közelítheti meg a bírók felszólítására.
Abban az esetben, amikor a vad nem tart ki addig, amíg a bírók a vad felkeltésére engedélyt adnának, és ennek nem a kutya beugrása volt az oka, nem számít hibának, de ha az állásra túl rövid idő állt rendelkezésre, új lehetőséget kell a kutyának adni, hogy a vadmegállás szilárdsága elbírálható legyen.
A vadmegállás megtagadását akkor lehet megállapítani, ha a kutya a vadat jelezte és állás nélkül, vagy rövid jelzésszerű megállás után ráugrik annak vélt helyére, vagy gyenge jelzés után elfordul az előtte lapuló vadtól és nem hajlandó ismételten a vaddal a kapcsolatot felvenni.
A vizsla vadmegállása azoknál a szárnyas vadaknál bírálandó el, amelyre a versenykiírás történt, de ha nyúlra, vagy más vadászható vadszárnyasra mutat be eredményes állást, az beszámítható a feladat értékelésénél.
A vadmegállás értékelésénél nincs jelentősége annak, hogy a vadat milyen messziről állja a vizsla, de az állás szilárdsága, figuratív megnyilvánulása meghatározó. A vadmegállás szilárdsága egy percen túli állás esetén bírálható el, miközben a vizsla nem fegyelmezhető, hasalásra parancs nem adható.
A vezető lőtávolságig megközelítheti az álló vizslát, de nem mehet a kutya és a vad közé addig, amíg a bírók a kutya kitartó, szilárd vadmegállásáról nem győződtek meg. A vezető csak a bírók felszólítására keltheti fel a vadat a vizslája előtt.
A vezető bejelzését beszámítják a bírók akkor is, ha a bejelzett vadmegállás téves volt, azonban ezt hibaként veszik számításba az orrhasználatnál, mintha a kutya hamisan állt volna. Nem számít hamis állásnak az, amikor a vizsla a rejtve menekülő vad csapáján rá- és utánhúzás közben rövid megállásokkal jelzi a vad helyét akkor, ha a rá, illetve utánhúzás eredménnyel jár.
A vezető által be nem jelzett vadmegállást a bírók nem vehetik figyelembe akkor sem, ha később kiderül, hogy az tényleges vadmegállás volt. Ebből következik, hogy ha a vadmegállás jelzésének elmulasztása ellenére a bírók előtt nyilvánvalóvá válik a vad jelenléte - mert az elmenekül - hibának számítandó be, mintha a vizsla nem állta volna meg a vadat. A nem jelzett vadmegállás esetenként kettő hibapont, nem figuratív, kis intenzitású, de kitartó állás egy hibapont, egy percen belüli beugrás a vadra 2 hibapont, fél percen belüli vad felverés három hibapontot eredményez. Ha a vizsla előtt a futam alatt több vadmegállásra adódik lehetőség, mindegyiket önállóan kell értékelni és az esetek számtani átlaga adja a végleges értékjegyet.

3.8. Viselkedés vadkeléskor.

Vadkeléskor a vizsla maradjon minden külön parancs nél­kül azon a helyen, ahonnan a vadat menekülni látja. A vadkelés a vad elugrásától, felrebbenésétől a látómezőből való kikerülésig tart. Ha a vizsla a felugró vad láttán, parancs nélkül kb. 5 m-en belül megáll (utána perdül a felugró vadnak) 0,5 pontos hibát követ el, ha ennél távolabbra megy, de lőtávolban marad, 1 hibapontot kap, ha kimegy a lőtávnyi távolságból annyi hibapontot kap, ahányszor meghaladja az eltávolodás a sörétes lőtávolságot.
A vadkelés és a lövés közötti időben, illetve, ha a vadra lövés nem esett, a kutya előtt felugró, felrepülő, távolodó vad esetén, a vad lőtávolságon belüli tartózkodási ideje alatt a kutyának fegyelmező parancs nem adható.  Ha erre sor kerül, minden parancs kettő hibapont többlet levonást eredményez, ha azt szóban, egy pont levonást eredményez, ha azt síppal kapta.
A vezető, vadkeléskor a vad elbírálására és annak elejtésére koncentráljon, és ne a kutya fegyelmezésével foglalkozzon, amíg a vad lőtávolon belül van. Fizikailag nem avatkozhat be a vizsla megállításába, nem fordulhat a kutyával szembe annak érdekében, hogy megakadályozza azt a beugrásban, ha ezt teszi a feladat 0-val értékelendő, függetlenül a vizsla viselkedésétől.
Abban az esetben, ha a vizsla a távolodó vad után ugrik, de fegyelmező parancsot csak a vad lőtávolságon kívül kerülése után kap, a beugrás miatt a vad előtti viselkedésre kapott hibaponton túl, a parancsokra való reakciója az engedelmesség kategóriában bírálandó el.
Amennyiben a helyben maradást a vizsla fentiektől eltérően csak parancsra teljesíti, minden ismételt parancsadás esetén a feladat, a fentebb már leírt többlet pontlevonásokkal értékelendő.
A vadkelésre való viselkedés értékeléséhez a futam alatt a kutya reakcióit és a vezető beavatkozásait minden olyan vadnál és lövésnél önállóan külön-külön segédpontokkal kell értékelni, amelyet vizuálisan észlelt, és az így szerzett segéd-értékjegyeket az egész mezei futam alatt a felugró vadak számának figyelembe vételével átlagolni kell.  Az így kapott számtani átlag értékjegy 0,5-re kerekítve a viselkedés vadkelésre feladat értékjegye.
Annak a vizslának a vad előtti illetve a lövés utáni munkája, valamint a kapcsolattartása, engedelmessége nem értékelhető, amelyik a vadkelésre, vagy lövésre tetszőleges parancsok ellenére kikerül a vezetője irányítása alól.

3.9. Viselkedés lövésre.

A vadkelésnél megkövetelt módon minden külön parancs nélkül maradjon helyben a vadra leadott lövésre is. Nem kell feltétlen hasalást követelni. Ha a lövéskor a szárnyas vad után perdül, figyeli a találatot nem hiba (legfeljebb 5-15 m - távolságig), szőrmés vad után legfeljebb a rálövés helyéig mehet ki a vizsla. A fegyver, vagy kézfelemelés nem számít parancsnak. A lövésre történő viselkedés a vad leeséséig, illetve a látómezőből történő kikerülésig tart.
Amennyiben a helyben maradást a vizsla fentiektől eltérően csak parancsra teljesíti, minden ismételt parancsadás esetén a feladat, a vadkelésnél már leírt többlet pontlevonásokkal értékelendő az együttműködés kategóriában.
Megjegyzés: A vadkelésre és lövésre való viselkedés értékeléséhez a futam alatt a kutya reakcióit és a vezető beavatkozásait minden vadnál és lövésnél önállóan külön-külön segédpontokkal kell értékelni és az így szerzett segéd-értékjegyeket az egész mezei futam alatt a felugró vad, illetve leadott lövések figyelembe vételével átlagolni kell. Az így kapott számtani átlag értékjegy 0,5-re kerekítve a viselkedés vadkelésre illetve lövésre feladat értékjegye.
Annak a vizslának a vad előtti illetve a lövés utáni munkája, valamint a kapcsolattartása, engedelmessége nem értékelhető, amelyik a vadkelésre, vagy lövésre tetszőleges parancsok ellenére kikerül a vezetője irányítása alól.

3.10. Kapcsolattartás, engedelmesség.

Kapcsolattartásnak spontán, a vezető beavatkozásai, parancsai nélkül is fenn kell állnia a futam ideje alatt. Abban az esetben, ha a kapcsolat fenntartásához síppal kiadott parancsok szükségesek egy, ha szóbeli fegyelmezés kell, akkor két hibapont vonandó le. Abban az esetben, ha tetszőleges parancsok ellenére sem áll vissza a kapcsolat egy percen belül 3 hibapont, ha 2 percen belül, akkor 4 hibapont vonandó le. A feladat értékelése a szóló keresés, a közös vadászat, a lőtt vadak légszimatos keresése és a vonszalék kidolgozása közben segédpontokkal (kisjegyekkel) értékelendő, de a vad előtt leadott lövésekre szerzett pont, csak egy ponttal módosítható bármely irányban. A végleges értékjegyet a segédpontok figyelembe vételével a vezetőbíró adja meg.(Mátrix rendszerű bírálati lapok alkalmazása esetén a számítógép értékeli a feladatot a segédpontok figyelembe vételével.)
Az engedelmességéről a parancsokra való reakció alapján győződhetnek meg a bírók. Az engedelmesség fogalomkörébe tartozik az irányíthatóság, behívhatóság, megállíthatóság és a láb melletti követés pórázon, illetve az elfektetés.
Az engedelmesség az egész mezei feladatsor közben segédpontokkal értékelendő, de legfőképpen a vad előtti fegyelmezés közben minősítendő.
A vad utáni beugrás esetében a lőtávolon kívül síppal adott parancsra való azonnali engedelmesség esetén nem vonandó le hibapont, de ha csak szóbani parancsra engedelmeskedik a vizsla két hibaponttal büntetendő. Az a vizsla, amely tetszőleges parancsok ellenére 2 percen túl kikerül a vezetője hatóköréből nem megfelelő engedelmességű.
Az itt szerzett pont több mezei feladat közben a kapcsolattartásra és engedelmességre kapott  segédpontok átlaga, Kivéve, ha a mezei feladatok között bárhol kizárással járó hibát követ el. 
A feladatra adható értékjegy a segédpontokkal korrigált engedelmesség és kapcsolattartás számtani átlaga 0,5 -re való kerekítéssel.( Mátrix rendszerű bírálati lap esetén a számítógép végzi az együttműködés átlagolását.

3.11. Meleg vad elhozása, átadása.

A közös vadászat közben lőtt tollas és szőrmés vaddal tesztelendő. Azoknak a kutyáknak, amelyek előtt nem lőttek vadat, a hajtás végén az utoljára elejtett vadakat kell kitenni, hogy a nem dermedt vad elhozását bemutathassák. Az elhozás értékelése a vad elhozása feladatnál leírtak szerint történik. A vadat legalább a 30 lépésre kell a kutya elé kihelyezni, a kihelyezést a kutya láthatja. A vezető egy paranccsal küldheti a kutyáját elhozásra. Az elhozást a vad fajának figyelembe vételével a 3.15. illetve a 3.16. feladatsoron előírtak szerint kell elbírálni.

3.12. A kihűlt vadak légszimatos megkeresése és feltétlen elhozása.

Egy közepesen fedett terepen kihelyeznek két vadat (szőrmés illetve szárnyas), egymástól 20-25 lépés távolságra, melyekre a rákerestetés szél ellenében történik úgy, hogy a vezető a vizslának elhozási parancsot nem adhat az indításkor, később is csak síp és karjelekkel irányíthatja a kutyáját a vadak terítékre hozásáig.
A vadak kihelyezésénél a bírók kötelesek figyelni arra, hogy a soron következő feladat részére kijelölt területet, az előzőn végzett munka ne zavarja, ezért a pályát szél ellenében kell tovább építeni. A vadakhoz emberi csapa az indítás felől nem vezethet, azokat hátulról a szél irányával egyezően kell bedobni a kijelölt területre és a vadakat kihelyező bíró legalább 50 m-re távolodjon és rejtőzködjön el a kitett vadaktól oldalirányban úgy, hogy keresés közben a kutya róla szagot ne kaphasson.
A vezető és a kutya a vadak kihelyezését nem láthatja, a vezető egy terület intervallum megjelölést kaphat a bíróktól. Keresés közben a vezető nem közelíthet a kitett vadak vonalához 50 m-nél kisebb távolságra.
A vadak megtalálásának és azok behozásának sorrendje tetszőleges. Egy vad megkeresésére 5 perc idő fordítható, melybe a vad átadása is beleszámít. Az egyik vadnál szerzett időelőnyt a másik vadnál felhasználhatja, de ha csak egy vadat hozott be a kutya, az akkor értékelhető, ha az első vad terítékre hozása az indítástól számított 5 percen belül teljesült. Minden egy perccel való időtúllépés eggyel csökkenti a feladatra egyébként adható értékszámot.
A vizsla csak az indításkor kaphat egy keresésre szóló szóbeli parancsot, ezen kívül szóval nem irányítható, csak kar és sípjelekkel. Ha fentieken túl keresés közben szóban kapott parancsot két hibaponttal büntetendő, ismétlődése esetén, vagy elhozásra kapott parancs esetén a feladatot le kell fújni és értékelésére 0-át kell adni. A vizsla a megtalált vadat nem veszi fel és nem hozza terítékre, az hozás megtagadásnak minősítendő és a feladat nem folytatható.
A feladat végrehajtása a két vad terítékre hozásáig, vagy a szintidő túllépés és egyéb hibák miatti kipontozódásig tart. A bírók figyeljék a vizsla orrmunkáját, keresési stílusát, vadelhozását, együttműködését, munkakedvét, melyeket segédpontokkal értékelnek akkor is, ha a kutya a vadakat megtalálta, de nem hozta el. A két vad megkeresésének és elhozásának számtani átlaga adja az értékjegyet. A feladat értékelése akkor 4-es, ha a kutya vagy vezetője hibapontot nem vétett és a 2 vad 10 percen belül terítéken van.
A vadak elhozásának értékelése a fenti és a 3.15. illetve a 3.16. feladatoknál leírtak szerint kerül értékelésre és ott segédpontokkal kerül minősítésre.

3.13. Sebzett szárnyasvad megkeresése csapán.

A szárnyas vonszalékot egy nem roncsolt, kihűlt szárnyasvaddal, alacsony, de sűrű növényzettel benőtt terepen kell készíteni. A vonszalékot hát, vagy oldalszéllel kell elhúzni 200 lépésnyire, melynél az első 100 lépés után egy 45 szögfok körüli törést kell beiktatni. A csapahúzónak a csapa végén a vadat le kell oldani, majd legalább 30 lépésnyire el kell távolodni és elrejtőzni úgy, hogy a kutya róla szagot ne kaphasson a munkája során.
A kutya a csapahúzás ideje alatt fedezék mögött legyen. A csapa kezdetét meg kell jelölni a vad néhány tollának kitépésével. A kutya azután indítható, miután a csapahúzó elrejtőzött, és a csapán maximum 20 m hosszon vezethető és tetszőleges paranccsal indítható.
A vezető a kutyáját csapakidolgozás alatt nem irányíthatja, azonban ha úgy látja, hogy tévesztett és önállóan már nem képes a korrekcióra, tetszőleges módon irányíthatja, behívhatja és legfeljebb kétszer újra indíthatja a feladat teljesítése érdekében, indításonként egy pont levonása mellett.
Amennyiben a kutya a feladat végrehajtására az indítást követően bármilyen támogatást, vagy parancsot kap a behívás kivételével, az újraindításnak számít. A feladat a vad megtalálásáig és annak terítékre hozásáig, illetve a hibapontok vagy a szintidő túllépése miatti kipontozódásig tart.
A szintidő lejárta, más hibapont nélkül is a kipontozódást eredményezi. A bírók pontozzák a csapakövetést, és segédponttal az orrjóságot. Nem hiba, ha a kutya a csapával párhuzamosan szél alatt keres, de hiba, ha olyan területen keres, ahol a csapáról szagot nem kaphat.
A szárnyas vadat a vonszalék végéről el kell hozni és át kell adni a vezetőjének, melynél a vad hordását és fogását, valamint az átadását segédpontokkal értékelik és azokat 15. feladatnál átlagolják. Ha a vad nincs terítéken a kipontozódás előtt a feladat nem értékelhető.
A feladat hibátlan teljesítésére  5 perc idő áll rendelkezésre, ezen túl minden további megkezdett perc után 0,5 –ponttal csökkentendő az értékjegye. A szintidő túllépése és az elhozás közben egyéb hibák pontlevonása összevonandók.

3.14. Nyúl megkeresése mesterséges csapán.

Ehhez a feladathoz olyan terepet kell kijelölni, ahol lehetőleg szélirányban rendelkezésre áll 200-300 lépés hosszon, alacsony, de sűrű növényzettel fedett terep, melyben a lőtt nyulat 100 lépés után 45 szögfok körüli töréssel további 100 lépés távolra, majd előző irányt ismét ellenkező 45 szögfokban változtatva, további 100 lépés távolságra el kell húzni. A csapahúzó legalább 30 lépésre távolodjon el attól a helytől, ahol a vadat leoldotta és rejtőzködjön el.
A vizsla a vonszalék indulási helyétől indítható, a tetszőleges indítási parancson túl nem bíztatható és irányítható.
Értékelendő a kutya csapakövetési stílusa, biztonsága, orrhasználata, orrjósága. Stílus hiba, ha a vizsla nem a csapát követve, légszimatos kereséssel, nagy oldalkilengésekkel keres, melyet az orrhasználatnál is figyelembe kell venni. A feladat értékeléséhez a vadat meg kell találnia, be kell hoznia, fogásával azt nem szabad kiszakítania. A feladat teljesítése a vad behozásig tart, melyen belül 5 percig 4-es, utána minden megkezdett 1 perc 0,5-el csökkenti az elhozás értékjegyet, a szintidők és egyéb hibák miatti kipontozódásig. Az indításkor tetszőleges parancs adható, ezt követően minden parancs - kivéve a behívás - újraindításnak számít, és eggyel csökkenti az értékjegyet. A szintidők és egyéb hibák miatti hibapontok összevonandók.
A vizsla a szintidőn belül újra indítható 1-1 pont levonásával a kipontozódásig. A vad hozása és átadása segédpontokkal bírálandó a nyúl elhozása 3.16. Szőrmés vad elhozása feladatsoron.

3.15. Tollas vad elhozás, átadás.

A lelőtt vadat parancs nélkül illetve legfeljebb egy hozásra szóló parancsra, egy fogással fel kell vennie. Nem rághatja, nem cibálhatja, nem játszhat a lőtt vaddal, ha ezt teszi esetenként kettő pont levonandó, de ha csak parancsra hagyja abba, a parancsokra szintén esetenként egy-egy többlet pontot kell levonni.
Az elhozás stílusa a vad felvételéből, hordásából és a vad vezetőig történő viteléig (terítékre hozásáig) tart. Szárnyas vadon legfeljebb egyszer végezhet fogásigazítást hozás közben (a szárnyas vad megropogtatása nem fogásigazítás). Az számít fogásigazításnak, amikor a vizsla a vad letevése után nem néz fel a vezetőjére, hanem azonnal az új fogást keresi a vadon, de azzal a vad legcsekélyebb sérülését sem okozza. Minden meg nem engedett fogásigazítás a hozás stílusának értékelésekor fél hibapont levonással jár. Ha hozás közben a vad roncsolását okozza a hozás stílusa és az elhozás feladat 0-val értékelendő, a megjegyzés rovatban feltüntetendő.
Amennyiben a kutya a vad felvétele előtt, vagy letevése után felnéz és parancsot vár, nem számít fogásigazításnak és esetenként egy pont levonással büntetendő az együttműködésnél.
A vadat olyan közelre kell a vezetőhöz vinnie, hogy annak a vad birtokba vétele érdekében legfeljebb az egyik lábával kelljen előre lépnie az előzőleg elfoglalt helyéről. A vezető attól kezdve, hogy a kutya a vaddal 10 m-en belülre ért nem változtathatja helyét, semmilyen jelet nem adhat a kutyának. Ha ezt teszi a feladat végrehajtásában, esetenként egy büntető hibapontot kap az együttműködésre, ami a többi hibával összevonandó.
Ha a vizsla nem hozta a vadat a vezetőhöz a fent leírt távolságon belülre, erre parancsok adhatók egy-egy büntető pont levonása mellett, melyek összevonandók a hozás közben az együttműködésre szerzett egyéb hibákkal.
Az elhozási feladat, annak teljesítéséig, vagy a hibapontok miatti kipontozódásig tart. Ha a vizsla az elhozás közben kipontozódott, az elhozást le kell fújni, és a hozzá tartozó átadást sem lehet értékelni. A légszimatos vadkeresés és feltétlen elhozás feladatok esetében a hozásra parancs nem adható, a két vad megkeresésének, behozásának és átadásának segédpontjaiból számított átlag értékszám a végleges értékelés.
A vad átadásához a vizsla minden külön parancs nélkül üljön a vezetője elé úgy, hogy neki a vad elvétele érdekében legfeljebb egyik lábával kelljen előre lépnie. A vad átengedéséhez egy tetszőleges parancs adható.
Abban az esetben, ha a kutya a vadat a vezető lába elé teszi, vagy ott kiejti a szájából, esetenként fél hibaponttal büntetendő és az átadás mindaddig nincs teljesítve, amíg azt a kutya fel nem veszi, és ülve nem kínálja fel elvételre a vezetőjének. Ennek elérése érdekében további, egy-egy pont levonásával parancs adható, a kipontozódásig. Amennyiben a kutya a vad átadásánál pontozódott ki, de a vadat a vezető az elhozásnál leírtak szerint birtokba tudja venni, (a földről fel tudja venni anélkül, hogy mindkét lábával el kellene lépni helyéről) az elhozás értékelhető, összetett feladatnál a két feladat teljesítésének együttműködés értékjegyéből számított számtani átlagnak, a 0,5-re történő kerekítése az értékjegy.
Megjegyzés: A bírók az összetett feladatoknál (hozás - átadás) a részfeladatok segédértékelését is tüntessék fel a bírálati lapon. A segédpontok sorrendje a feladat leírásának, vagy logikai végrehajtásának sorrendjét kövesse.

3.16. Szőrmés vad elhozás, átadás.

A feladat végrehajtása a 3.15. pont alatti módon hajtandó végre és értékelendő. Nyúlon hozás közben legfeljebb kétszer igazíthat fogást pontlevonás nélkül. Minden többlet fogásigazítás fél pont levonással jár, ha a felvételre nem kapott parancsot. Ha csak parancsra veszi fel parancsonként egy többlet hibapont levonást kell alkalmazni.

3.17. Viselkedés vízi lőálláson.

A feladatot az arra a napra vízi feladatra besorolt kutyák teljesítik, és a vízre beosztott csoportbírói együtt bírálnak el. Vezető csoportbíró a 3.20. feladatra beosztott felelős bíró. A kutyákat a feladathoz vonalba kell állítani, egymástól legalább 20 lépés távol. Egy bíró legfeljebb 3 kutyát bírálhat.

A vizsla vízi vadászat közben a lőálláson viselkedjen nyugodtan. Ennek a bemutatásához a vezető tetszőleges paranccsal fektesse el, vagy ültesse le a vizslát, legfeljebb két méterre a lőállástól, majd a bírók felszólítására 1 percen belül 2 lövést adjon le a levegőbe.
A vizsla viselkedését a bírók az alábbiak szerint értékelik.
Hibátlan a feladat teljesítése, ha a vizsla a feladat szintideje alatt a lövések hatására is nyugodtan ült vagy hasalt.
Egy büntető pont levonandó, ha hasalásból felül, illetve ülésből feláll, kettő pontot vonnak le, ha fekvő helyzetből feláll, három pont vonandó le, ha elhagyja a helyét, de egy méteren belül marad. Ha a kutya a lövések bármelyikére egy méteren túl eltávolodik előző helyéről, a feladatot nem teljesítette.
A két lövésre kapott hibapontok összeadandók.
Abban az esetben, ha a feladat végrehajtása közben a vezető parancsot ad a helyben maradásra,nyugtatásra, minden parancs egy pont többlet levonással értékelendő és ez összevonandó az egyébként elkövetett hibákkal.

3.18. Kihűlt vízivad megkeresése náddal fedett terepen és feltétlen elhozása átadással.

Erre a célra minden vizslának egy kb. 30 m hosszú, náddal benőtt terepszakaszt kell kijelölni, lehetőleg olyan helyen ahol a vizslának úszni is kell ahhoz, hogy azt  minimum 20 méter mélységében átkereshesse. Azonos területrész egy órán túl vehető ismét igénybe. Két egymást követő terület közti távolság legalább 30 lépés legyen. A bírók figyelik, hogy a nádast milyen mélységben kereste át a kutya. A nádban való keresés közben elbírálják az irányíthatóságát, a nehéz terepen való munkakedvét és engedelmességét. Jól irányítható az a vizsla, amelyik kevés parancsra dolgozik, ha kijön a nádból, kézjelre azonnal visszamegy és folytatja a keresést. Ha a vizsla kijön a nádból és csak szóbeli parancsra folytatja a nádas átkeresését esetenként egy hibaponttal büntetendő. Amikor a vizsla már a nádban keres, a kijelölt területnek az ellenkező végén egy kihűlt vadréce tetemet dobnak be a náddal fedett felületre, legalább 15 méterre a szegélytől. A kerestetés a kihelyezett vad irányában történik, melyhez a kutyának az indítástól számított 8 percen belül a vad 10 m-es körzetébe kell érkeznie, miközben a kijelölt területet átkereste. A kutya a nádba dobott vadat, attól számított 2 percen belül találja meg, amitől kezdve először a vad 10 m-es körzetébe ért. A kutya a nádban való keresés közben addig irányítható, amíg az nem ér a vad kb. 10 m-es körzetébe, amire a bírók felhívják a vezető figyelmét. Ettől kezdve a kutya nem irányítható és nem biztatható, elhozásra szóló parancs sem adható. Itt értékelik a bírók az orrjóságot és orrhasználatot, a munkakedvet, az együttműködést, segédpontokkal, valamint a spontán elhozási hajlamot a nádasból. Amennyiben a kutya a vad 10 m-es körzetébe ér, onnan számítva 2 percen belül nincs a vad terítéken, minden megkezdett perc eggyel csökkenti a feladat és az orrteljesítményre adható pont és segédpontok értékét. A feladat 5 perc után lefújandó, ha a vad nincs a kutya szájában és ebben az esetben orrhasználatra, orrjóságra 0 segédpontot, az elhozásra és átadásra is 0 pontot kell adni. Ettől függetlenül a nádban való keresés a látott teljesítmény alapján elbírálható.

3.19. Keresés vízállásos nádban élőkacsa után.

Erre a célra minden vizslának egy kb. 30 m hosszú, náddal szegélyezett vízpartot kell kijelölni, melynek egy részén a vizslának úszni is kell ahhoz, hogy azt mélységében átkereshesse. A bírók a feladat megkezdése előtt egy perccel röpképtelen vadrécét ereszetenek a nádasba, és azt a beeresztés helyétől legalább 10 m-re elriasztják. Azonos terepszakaszon 30 percen belül feladatot nem ismételhetnek meg. A kutya a vad eleresztése helyétől indítható. A bírók figyelik, hogy a kutya a vad nyomán milyen érdeklődéssel és intenzitással dolgozik, a nádat milyen mélységben keresi át az elmenekült vad nyomán. A nádban való keresés közben elbírálják az orrjóságot, az irányíthatóságát, munkakedvét és engedelmességét.
Jól keres a nádban az a vizsla, amelyik önállóan, kevés parancsra dolgozik a vad megkeresése érdekében, átkeresi a kijelölt terepszakaszt, és ha a vad azon belül van, megtalálja és lehetőség szerint puska elé hajtja. Ha elveszti a csapa nyomot a vezető parancsára visszamegy és folytatja a keresést a szintidő végéig. Ha a vizsla többször kijön a nádból és csak szóbeli parancsra folytatja a fedett terep átkeresését esetenként egy hibaponttal büntetendő.
A kutya a nádban való keresés közben az első 2 percben nem irányítható, utána támogatható addig, amíg az nem ér a vad kb. 10 m-es körzetébe, amire a bírók felhívják a vezető figyelmét. Nem követelmény a vad elfogása, de a törekvés arra a munkakedvnél és az orrhasználatnál figyelembe veendő. Abban az esetben, ha a kutya a vadat nem találálta meg annak ellenére, hogy az a kijelölt terepszakaszon belül tartózkodott, de végig a nádasban annak kerese érdekében dolgozott, legfeljebb 2-es értékelést kaphat. Ha a vadat beérte és az menekül, az üldözést parancs nélkül meg kell kezdeni. Nem követelmény a vad elfogása, a vadat lehetőség szerint meg kell lőni a kutya előtt. Ha a kutya a megtalált vadat nem üldözi, elfordul tőle, legfeljebb 1-es értékelést kaphat.
A kutya előtt meglőtt vadat a kutyának felszólító parancs nélkül meg kell fogni és terítékre kell hozni. Amelyik kutya előtt nem lett vad lőve, az elhozást egy korábban lőtt és a mélyvízbe dobott vadrécével kell teljesíteni. Ebben az esetben amikor a kutya a vad felé úszik, a kacsa mellé kell lőni. A kutya a lövésre nem hagyhat fel a vad kihozásával. Ha ez történik, parancra vissza kell fordulnia, de parancsonként 1 pontlevonást kell alkalmazni. A vad terítékre hozása a 3.15 pontban leírtak szerint történik.

3.20. Irányíthatóság és engedelmesség vízen.

Ezt a feladatot a 3.18. és 3.19. pontok alatti feladatok közben mutatott teljesítés alapján kell elbírálni. A vizsla láthatóan kedvvel dolgozzon a vízben, ne igényeljen sok parancsot, legyen önálló, de ha szükségét látja a vezető és erre a feladat leírása lehetőséget ad, legyen irányítható, ne akarja magát kivonni a vezetője hatása alól.

4. Összetett Vizsla Kupa. (ÖVK.)

A ÖVK- ját az FCI VII- es fajtacsoportba tartozó összes vadászkutya részére egyetemesen is ki lehet írni, azonban a rendezőknek jogában áll ezen belül a fajtákat csoportosítani.

Amelyik fajtákból a nevezett vadászkutyák száma nem éri el az 5 db- ot, vegyes csoportba sorolandók. Egy bírálandó csoportba legfeljebb 16 kutya osztható be, ennél több nevező esetén kettő, vagy több csoport alakítandó ki, és osztályozókat kell tartani a fajtacsoport legjobbjai kiválasztása érdekében, amely után az azonos fajtacsoportok osztályozón elért 1-4. helyezettjei indulhatnak a fajtacsoport legjobbja cím elnyeréséért.

Az osztályozók fajtacsoport győztesei a Munka Fajta Győztes, másodikjai a R. Munka Fajta Győztes címet nyerik el, amennyiben I. díjnak megfelelő teljesítményt nyújtottak.

A fajtacsoportok 1.-3. helyezettjei az abszolút győztes cím elnyeréséért és a "Vizslák Összetett Hungária Kupája" címért nevezhetők, melyek I. díjnak megfelelő teljesítmény esetén Összetett Munka Győztes címet nyerik el, ha a döntőben I. díjnak megfelelő szinten teljesítettek.

Abban az esetben, ha valamelyik kutyát nem nevezik az Abszolút Győztes címért, helyette az osztályozó alapján, a soron következő legeredményesebb kutya nevezhető, ha minősített eredménnyel rendelkezik.

A RB. a fajtacsoport győztesek és a döntő 1.-3. helyezettjei részére különdíjakat ajánl fel.

A verseny abszolút győztese elnyeri a „Vizslák Összetett Kupája Győztese” részére felajánlott serleget és címet is.

A döntőben nem szerepelt kutyák sorolása a fajtacsoport versenyen elért eredményeik alapján történik.

4.0. Összetett Vizsla Verseny feladatai és pontozása.

 

4.1-18. Az ÖVK feladatok és azok értékelése.

A ÖVK. mezei és vízi munkák követelményei és értékelésük egyezik a VMK. 3.1.-3.18. feladatai alatt meghatározottakkal, azzal a különbséggel, a 3.14 és 3.16. sorszámú feladatot az erdőben kell teljesíteni és értékelni a 4.23. sorszámú feladatként.

További erdei feladatok:

4.19. Cserkelés erdőben.

Erdei cserkelést egy nyiladékon, vagy erdei úton kell 100 m. hosszon bemutatni, amikor az egyik bíró a vezetővel együtt halad, a másik a távolból figyeli a kutya viselkedését. A cserkelés közben a kutyát egyszer kézjellel adott paranccsal el kell fektetni, majd 30-50 m-ről szintén kézjellel be kell hívni. Hangos parancs a feladat alatt 1-1 ponlevonással jár. Célszerű a feladat helyét úgy megválasztani, hogy a cserkelés és elfektetés után a vércsapa kidolgozása következhessen.
A cserkelést közben a vizsla nem távolodhat el 2 m- nél távolabbra a vezetőjétől, mögötte, vagy láb mellett kövesse őt. Nem indulhat keresgélni, láthatóan a vezető követésére koncentráljon. A követésre csak az induláskor kaphat tetszőleges parancsot, a cserkelés közben minden hangos parancs, vagy a megengedettnél nagyobb eltávolodás 1-1 pont levonással jár. A cserkelés ideje alatti hibapontok összevonandók.

4.20. Elfektetés erdőben.

A cserkelés befejeztével a kutyát kézjellel el kell fektetni és egy tetszőleges, nem túl hangos paranccsal marasztalható, majd a vezető és az egyik kisérő bíró fedezékbe megy úgy, hogy jelenlétükről a vizsla szag útján se kapjon információt. Két perc után a fedezékben egy, majd fél perc elteltével újabb lövést kell adni, és újabb egy perces várakozás után kijöhet a vezető a fedezékből és a kutyát pórázra veheti.
Az elfektetés ideje alatt a kutyának, a lövések hallatára is nyugodtan kell feküdnie. Nem ülhet, nem állhat fel, testhelyzetét nem váltakoztathatja.
Ha felül esetenként 1, ha feláll esetenként 2 büntetőpont vonható le az értékelésből. Ha elhagyja a helyét 0 -val értékelendő. Az a kutya, amelyik az elfektetés helyett a leülésre lett idomítva a fekvések helyett értelemszerűen az ülés pozícióját kell megtartania, melyből nem állhat fel, de ha a feladat végrehajtása közben lefekszik és újból felül már hibát követ el.

4.21. Vércsapa követés vezetéken.

A vércsapákat, azok kidolgozásának megkezdése előtt 2-4 órával esetenként 12-16 órával korábban kell fektetni 500 lépés hosszon, két töréssel és maximum 0,25 liter vad, vagy vad és marhavér keverékének felhasználásával.A töréseknél sebágyat kell készíteni zöld lombból és vérrel szagosítani. A vért erre alkalmas edényből csepegtetni, vagy kenni kell úgy, hogy annak egy része a talajra, másik része az aljnövényzetre kerüljön.
A csapa fektetéséhez alacsony aljnövényzetű szálerdőt kell kijelölni, lehetőség szerint a szélirány figyelembe vételével. Meg kell jelölni a csapa indulási helyét és irányát, valamint a fektetés megkezdésének idejét nap, óra, perc pontossággal, és a csapa sorszámát. A csapa végéhez egy vadat, vagy kitömött vadbőrt kell elhelyezni, és a csapa anyagával megegyező vérrel kell szagosítani. A vadat a csapák végéről mindig az aktuális következőre kell átvinni. Minden csapán ugyanannak a vadnak kell szerepelni. Két egymás melletti csapa nyomvonala nem lehet közelebb 80 lépésnél.
A csapa kidolgozás sorrendjét legalább 3 soron következő kutya és vezetője jelenlétekor kell kisorsolni. A sorsolásra a következő 3 soron következő pálya sorszámát kell a kalapba tenni és a jelenlevő vezetők startszámaik sorrendjében a kalapból kihúznak egy sorszámot. A legkisebb csapa sorszámot húzó kezdi a feladatot, innentől a csapa számra sorolt kutyák növekvő sorban folytatják a pályák kidolgozását. Minden pálya kidolgozására max. 20 perc áll rendelkezésre.
A kutya az első 20 m -en rövid pórázon megvezethető, de 20 m. után csak hosszú vezetéken (5 m) dolgozhat és a csapát érdeklődéssel, megfelelő biztonsággal kell követnie. A vezető diszkréten biztathatja, nyugtathatja a kutyát, de nem irányíthatja sem szóval sem a vezetékkel. A vezeték hagyható a földön csúsztatva is. Ha a kutya oldalirányban 30 lépésnyire letérne a csapáról, de önállóan visszatalál, nem számít hibának. A feladat végrehajtása közben hiba a megengedettnél nagyobb távolodás a csapától, a kutya nem megengedett módon történő vezetése, irányítása. A hibák a feladat szintideje alatt összeadódnak, melyeket a bírók kötelesek menet közben közölni a vezetővel. A szintidő túllépése a feladat végrehajtását beszünteti, és ha a vad nincs terítéken a feladat nem értékelhető. Meg nem engedett irányítás, rövid pórázon vezetés egy hibapont, a csapa oldal irányú elhagyása 30 méteren túl, és ha felszólításra a kutya önállóan nem helyesbít egy hibapont, felszólításra helyes korrekció esetén fél hibapont.

4.22/a. Vadhoz vezetés. (Fakultativ feladat)

A vadhoz vezető vizslánál a feladat végrehajtása és értékelése a 2. sebágyig az előbbi feladat szerint teljesítendő és értékelendő. A 2. sebágytól a vizsla szabadon keresi meg a vadat, mely után visszatérve vezetőjéhez azt jeleznie kell. A vad jelzését a sorsoláskor a vezető által közölt módon 5 percen belül kell teljesíteni, minden megkezdett egy perccel egy pont vonandó le az értékelésből. A jelzés és vezetés módját a versenyiroda a sorszámhúzáskor a megfelelő bírói lapra köteles felvezetni!
A vadhoz vezetés módját a feladat megkezdése előtt a vezető ismét bejelenti a bíróknak. A vezetés csak akkor elfogadható hibátlannak, ha az a bejelentett módon és a szintidőn belül történt.
Amennyiben a kutya annak ellenére jelezte a vezetőnek a vad megtalálását, hogy ott lett volna előzőleg a vadnál, vagy már a jelzővel megy a vadhoz, a feladat nem értékelhető és a kutya nem indítható újra. Ebben az esetben a vezetékmunka egy többlet hibapont levonásával folytatható a szintidő végéig. A kutyának a jelzést és a vezetést a bejelentett módon a vezető tetszőleges parancsára kell teljesíteni. A vezetés közben a jelzésnek egyértelműnek és magabiztosnak kell lenni. A feladat a vadhoz vezetéssel fejeződik be. Ha a vadhoz vezetés megtörtént az előre bejelentett módon az értékelése 4-es osztályzat, ha az szintidőn belül történt.

4.22/b. Vadhoz hívás.(Fakultatív feladat)

Ennek a feladatnak a végrehajtásához a vércsapa 2. sebágyától a vizslát le kell oldani a vezetékről és tetszőleges paranccsal tovább lehet küldeni. A vadat meg kell találni 5 percen belül, melyet csaholással kell jeleznie. Ha 5 percen belül nincs csaholás a vadnak legfeljebb 5 m-es körzetéből, minden megkezdett perc egy ponttal csökkenti az értékjegyet. Ha a bruttó szintidőn belül nincs jelzés, a feladat nincs teljesítve. A csaholásnak kis megszakításokkal folyamatosnak, egyértelműen jelző szándékúnak kell lenni, a vezető minimum 5 perc csaholás után közelíthet a vadhoz. Ha a kutya a vezetője általi pórázra vétele előtt a vad tépésébe kezd a feladat nem értékelhető. A jelzésre indított kutya nem találja meg a vadat, vagy nem jelez, az addig elért vezetékmunka  pontszáma eggyel csökkentendő.
A bíróknak kötelességük meggyőződni a kutya vezetésének határozottságáról. Bírálat tárgya a jelzés egyértelműsége, folytonossága, a vadnál való viselkedés.

4.23. Nyúlvonszalék kidolgozása elhozással, átadással.

Az erdei nyúlvonszalékot szálerdőben vagy ligetes erdőkben kell készíteni 250 lépés hosszban, két töréssel, lehetőleg oldal, vagy hátszéllel egy kihűlt, roncsolás mentes nyúllal. A csapahúzó jelezzen vissza, ha megfelelő távolságban elrejtőzött, mielőtt a vadat leoldotta a zsinegről. A kutya a mezei vízi verseny feladatok 16. pontja szerinti vonszalékmunkánál leírtak szerint indítható a csapán, és a feladat értékelése is hasonló. A feladatot akkor teljesítette a vizsla, ha a vadat a szintidőn belül terítékre hozta, és közben nem vétett olyan hibát, amivel kipontozódott volna. Az értékelésnél a szintidőt, a vad fogását, hordását és átadását bírálják a bírók.

4.24. Dúvad megkeresése erdőben és feltétlen elhozása átadása.

A feladatot, egy alacsony cserjeszintű erdőben kijelölt, kb. 50x50 m-es területen egy rókatetemet helyez el a bíró az indítási helytől 70 lépés távol, lehetőleg széllel szemben, és eltávolodik legalább 20 m-re és elrejtőzik úgy, hogy a kutya róla információt ne kapjon. A feladatot 5 percen belül kell végrehajtani. A vad elhelyezése a mezei légszimatos kereséshez hasonlóan történik. A feladat akkor hibátlan teljesítésű, ha a vad a szintidőn belül terítéken van, és a feladat teljesítése közben sem a kutya, sem a vezetője nem követett el hibát. A kutya az indításkor elhozásra szóló parancsot nem, csak keresésre kaphat biztatást, ezt követően semmilyen támogatást nem kaphat, de ha kijön az erdőből, fél pont levonással kézjellel újra küldhető, ha csak szóbeli parancsra folytatja a keresést 2 hibapontot kell levonni a kipontozódásig. Ha a vad a szintidőn belül nincs terítéken, a feladat 0 ponttal minősítendő. Értékelésre a kutya erdei kereséi stílusa, és hatásfoka, a dúvad feltétlen elhozása, átadása segédpontokkal kerül értékelésre, melyek számtani átlaga a végleges értékjegy.

4.25. Dúvad kihozása akadályból, átadással.

A dúvadnak, akadályból történő kihozásához egy legalább 2x2 m-es alapterületű, 70 cm -es oldalmagasságú sövényből készített kerítéssel körbezárt akadályt kell építeni, melynek az indítás felőli oldalát helyettesítheti egy 80 cm széles és 60 cm mély árok is. A vezető a dúvadat a kutya előtt dobja az akadályba, és a kutyát az akadálytól 15 m. távolságról indíthatja, egy tetszőleges paranccsal és ettől kezdve a helyét nem változtathatja meg a feladat teljesítéséig, illetve a kipontozódásig.

A feladat teljesítése akkor hibátlan, ha a kutya a dúvadat szintidőn belül, az indításkor adott paran­cs­ra 1 percen belül a vezetőhöz viszi, úgy, hogy a vezetője azt úgy birtokba tudja venni, hogy legfeljebb az egyik lábával ellép az előzőleg elfoglalt helyéről.

A hozási feladat a hozásra adott első paranccsal kezdődik, és a vad terítékre hozásáig tart.
Akkor van a vad terítéken, ha azt a vezető azt úgy birtokba tudja venni, hogy legfeljebb az egyik lábával lép el az előzőleg elfoglalt helyéről.
A vad átadása a terítékre hozott vaddal a vezető elé történő leüléssel kezdődik.
Minden külön parancs a feladat gyorsítására, vagy végrehajtására, az átadás előtti ültetésre, illetve a szintidő minden, megkezdett ½ perccel való túllépése 1-1 pont levonással jár. A vezető a feladat végrehajtásához kényszert nem alkalmazhat, ha ezt teszi, a feladat végrehajtását le kell fújni, és 0-val kell minősíteni.

Külön segédpontokkal bírálandó az elhozás és az átadás, melyek átlaga adja a végleges értékjegyet. A hibapontok a feladatrészek végrehaj­tása közben összeadódnak, ezért a versenyszám végrehajtása a szintidő lejárta előtt is lefújható. Ha a kipontozódás a hozás közben történt az átadás sem bírálható el, azonban, ha az átadás közben történt a kipontozódás a hozás értékelhető, de az átadás 0 segédpontját figyelembe véve, átlagolva kell a végleges értékjegyet megállapítani 0,5 ös kerekítés szabályával.

A terítékre hozott vaddal a kutya külön parancs nélkül üljön le és a vadat addig tartsa, amig a vezetője el nem veszi tőle. A vad átadására egy tetszőleges parancs adható. Ha a kutya csak parancsra ül le, parancsonkként egy hibapont levonást kell alkalmazni az átadásra. Ha a kutya a vezető elé ejti a vadat, de parancs nélkül felveszi, fogásigazításnak minősül, ha parancsra veszi fel parancsonként egy hibapont levonandó. Ha a terítékre hozott vadat a vezető a kutyától úgy veszi el, hogy a kutya nem ül, vagy a kutya a vad átadása közben feláll, illetve a vad ejtése esetén felveszi a földről, a vad átadása nincs teljesítve. 

Kelt : Kisbajcs, 2021.október 31.

Huszár Tibor sk.