A vizslák mátrix formátumú teljesítménybírálata.
Korábban hírt adtunk arról, hogy a Hungária Vizsla Club új, a réginél lényegesen plasztikusabb un. mátrix formátumú teljesítménybírálati szisztémát dolgozott ki, amelynek főpróbáját a 2011-es Mezei Vízi versenyen tartottuk meg Véneken.
Fontos, hogy a vizslabarátok, leendő versenyzők, teljesítménybírók megismerkedjenek ezzel a módszerrel.
Azért kapta a mátrix elnevezést, mert a mátrixnak nevezzük, ha számokat sorokba és oszlopokba(táblázatba) rendezzük és azokkal valamilyen matematikai műveletet(összeadás, szorzás) végzünk. Ennyi és nem több a köze az algebrához, mert a táblázatba beírt számértékekkel sem a bíróknak, sem az irodának nem kell számítást végezniük, mert azt a számítógép végzi el helyettük, de nem a mátrixelmélet szabályai szerint.
Miért jobb ez a bírálati módszer az eddigieknél? Kérdezheti a vizslavezető és bíró egyaránt.
Haladni kell a korral, ki kell használni a számítástechnika felkínálta lehetőséget, főleg ha azzal a vizsla munkájának sokrétűbb, pontosabb bírálata lesz az eredmény és lényegesen csökkenti az irányítottan elfogult minősítéseket..
Vegyünk egy példát a régi és új értékelés közti különbség összehasonlítására:
A mezei munkák első feladata általában a keresés mezőn: Ezt eddig úgy bírálták, hogy a futam végén a vizslabírók megállapíottak egy 0-4 közötti egész számú értékjegyet, amit beírtak a bírálati lap megfelelő rovatába, mellette ott állt egy szorzószám, amivel a végső értékeléskor az irodában beszorozták az értékjegyet és kialakult a feladatra kapott pontszám. És így tovább, minden feladat bírálata hasonlóképpen történt. A végén összeadták a főbb feladatcsoportok (mező-víz-erdő) pontszámait, leellenőrizték, hogy milyen kategóriának megfelelő a teljesítmény és ennek megfelelően kialakították a végső sorrendet, helyezéseket, díjazottakat.
Miért nem elég jó ez? Mert nem mutatja meg, hogy az adott feladat miért 3-as, vagy miért 2-es, vagy 1-es minősítésű. És a mátrix formátum többet mutat ennél? Természetesen!
Lássunk példát: HVC-VAV értékelése alapján hogy néznek ki a mátrix formátumú bírói lapok. Természetesen a módszer kidolgozott a versenyfeladatok értékelésére is./BirLapok.jpg/
1.) Keresés mezőn:
Mi határozza meg a vizsla mezei keresés munkáját? A keresés stílusa - a vizsla keresési kedve – a keresés közbeni együttműködése. Ezekre kap a vizsla segédpontokat (0-4), amit a bíró a bírálati lap mgfelelő rácsba írja be. A segédpontokból a számítógép egy program segítségével kiszámolja az értékjegyet és a kapott pontszámot egy tizedes pontossággal.
Pl.: ez a fenti sorrendben az alábbi értékelést kapta: 3 – 3 - 4
Máris látható a bírói lapon a mátrix első sora. A következő sort a 2. feladatra kapott pontok alkotják és így tovább a 20. feladatig.
2.) Élénkség munkakedv:
A mezei munka során tapasztaltak alapján kap egy segédpontot a bíróktól a szólókeresésen mutatott összkép alapján. A fentieket figyelembe véve (3)
3.)Orrjóság:
Az orrjóságot több feladat végrehajtása során minősítik, ahol szüksége van a kutyának az orr használatára de itt is kap egy segédpontot (3)
4.) Orrhasználat:
Az orrhasználatot is több feladat végrehajtása során minősítik. itt a mezei légszimatos keresésnek megfelelő stílusú orrhasználat kerül minősítésre. Az intenzitást, a találni akarást is értékeljük. Itt:- 3 – 4-
5.) Viselkedés közös vadászaton:
Ennél a feladatnál a legösszetettebb az értékelés, és a legfontosabb a vizsla vadászatra alkalmazhatósága szempontjából, figyelembe véve, hogy apróvadra általában társas vadászatokon vadászunk. Ennek megfelelően, jól megválasztott terepen a vizsla a legtöbb segédpontot kaphatja:
Stílus – Orrjóság – Orrhasználat – Vadjelzés – Vadmegállás – Munkakedv – Együttműködés.
A keresés stílus követelménye közös vadászaton más, mint az egyéni szóló vadászaton, a keresési kedv bármely terepen elbírálható, az együttműködés körében a szófogadást, a vad előtti nyugalmát értékeljük. Orrjóságot, vadjelzést, vadmegállást csak abban az esetben pontozzuk, ha erre alkalom adódik. 4- x – 4 – x – 3 – 4 ( nem volt vad a kutya előtt!) Már értékeltük a mátrix oszlopaiban látható kritériumok szerint a vizsla teljesítményét legalább egyszer, de néhány esetben már többször is.
6.) Vadjelzés, ráhúzás.
A vizsla vad előtti viselkedését bíráljuk. A vadjelzésnek van stílusa, de szükséges hozzá munkakedv (érdeklődés), és fontos az együttműködés is. Mindegyik szempontra kap értékelést: 4- 4 – 4 -3
7.) Vadmegállás, utánhúzás
A gyakorlatban a 6. pont folytatása, a megállás stílusa, hogy a vadat milyen stílusban állja, munkakedv( a beleélés szintje), együttműködés( a kitartó állás, az elmozgó vad után húzás mikéntje) 4-4-4-2
8.) Viselkedés vadkelésre: - 3-
9.) Viselkedés lövésre: -3-
Mindkét feladat közben az együttműködés a fő kritérium. Ezeknél a feladatoknál korlátozzuk legjobban a vizsla ösztöne szerinti viselkedését.
10.) Meleg vad megkeresése, hozása átadása:
Szintén összetett feladatsor, a segédpontok közül csak a vadjelzés, vadmegállást nem tudjuk értelemszerűen értékelni, esetleg kimaradhat az orrjóság orrhasználat is, ha a meleg vadat a kutya előtt dobjuk el és szemre keresi meg. Fontos azonban a feladat végrehajtás stílusa(hogyan veszi fel a vadat, hogyan hozza), a munkakedv( elhozási kedv)az együttműködés (hogyan adja át a vadat). Értékelés: 3- x – x – 3- 3
Befejezte a vizsla a mező 1 feladatait, látható, hogy az 5. és 10. feladatnál néhány helyen nem volt lehetőség minden tulajdonság vizsgálatára, de az üresen hagyott rács nem befolyásolta az átlagteljesítmény értékelését.
Ha ebben az állapotban megvizsgálnánk az értékjegyeket, nem a mátrix sorában kapott értékjegyek számtani átlagát kapnánk, de ez természetes, mert pl. az orrjóságra, orrhasználatra további segédpontokat gyűjthet a lövés utáni munkájával.
Következő feladatcsoport az un. Mező 2, vagyis a lövés utáni feladatok értékelése.
11.) Kihűlt vadak megkeresése légszimattal.
Természetesen figyeljük a feladat végrehajtása stílusát, az orrjóságot, orrhasználatot, a vad elhozását, az együttműködést és a munkakedvet. Jól előkészített feladatnál az orrjóságot itt lehet a legjobban megfigyelni. Az elhozás értékelése a tollas és szőrmés vad elhozásának számtani átlaga. A gép egész számra kerekítve írja be, de a tizedes tört értékkel is számol.. Értékelése: 4-4-4-3,5 - 2-3
12.) Sebzett szárnyasvad megkeresése mesterséges csapán.
A keresés, csapakövetés stílusa nagyon fontos, nem különben az orrjóság és orrhasználat. Az együttműködést a vadelhozás, vadátadás közben bíráljuk. Ha a vadat terítékre hozza, azt teljesítettnek kell elfogadni, de a hozás(fogás) befolyásolhatja az értékelést.: 1-3-3-3-3
13.) Sebzett nyúl megkeresése mesterséges csapán
Értékelése hasonló, mint a 12. feladatnál: 2-4-4-2-3
14.) Tollas vad elhozás és átadás
Itt a 11. feladat tollas vad elhozását értékeljük. 2-2-3-2
15.) Szőrmés vad elhozás és átadás.
Ebben a sorban a 11. feladat szőrmés vad elhozását értékeljük. 3-3-3-3
Ezután lezárhatjuk a mezei feladatok értékelését. A számítógép figyelve mátrix sorain és oszlopain kiszámolt átlagértékekre kiszámítja a feladat végleges pont értékét, és a továbbiakban ezzel számol.
A vízi feladatok értékelése teljesen elkülönül a mezei feladatoktól, az ott szerzett értékjegyeknek nincs hatása a vízen mutatott teljesítményre.
16.) Viselkedés lőálláson vízi vadászaton.
Elbírálásánál csak az együttműködést (viselkedést) bíráljuk a szabályzatban leírt követelmények szerint. -3-
17.) Keresés vízállásos nádban
A fedett terepen, a vízben való munka, a megszokott mezei munkához képest kevésbé kedvelt terepe a vizslák nagy részének. Ennek ellenére az ilyen helyen a jó teljesítés alapvető követelmény a vízi vad vadászaton akár a vad kajtatása, akár a lőtt vad megkeresése végett. A feladat során főleg az együttműködést és a munkakedvet bíráljuk, azonban a feladat össze van kötve a vad megkeresésével, ezért az orrhasználatot is értékeljük, a keresési stílussal együtt. 3-4-3-4
18.) Kihűlt vízi vad megkeresése vízállásos nádban.
A 17. feladattal összekötve kerül bírálatra, annak a végén kell megtalálnia a nádban levő vadrécét.
Értékeljük a munka stílusát, orrjóságot, orrhasználatot, a feltétlen elhozást és a feladat teljesítése közben látott munkakedvet és együttműködést. 4-4-3-3-3-4
19.) Elhozás mélyvízből
Bíráljuk a hozást, az együttműködést és a munkakedvet 3-3-4
20.) Munkakedv vizes nádas terepen.
Az egész mezei munka során látott együttműködést és munkakedvet szubjektíven díjazza a bíró. A feladat értékjegynek kiszámításához a számítógép a munkakedv segédpontok átlagát is beszámítja. 3-3
A teljesítménybírók a korábbiaknál 3-4 szer több szempont szerint bírálják az egyes feladatokat, így kapunk reálisabb képet a vizslánk munka teljesítményéről.
A teljesítménybíróknak nem kell foglalkozni semmi mással, a feladat szabályszerű előkészítésén és lefuttatásán kívül, mint az egyes feladatok teljesítése során mutatott teljesítményt segédpontok oszlopaiban feltüntetett kritériumokat figyelembe véve megadni a versenyszabályzat szerinti értékelést, a többi művelet elvégzése a számítógép dolga. Ha ezt manuálisan kellene végezni néhány bírónak esetleg fejtörést okozna, de nem kell manuálisan több szám számtani átlagát számolgatni, és a kapott tizedes tört számmal szorozva, végeredményt kiszámolni, mert ezt a számítógép programja elvégzi. A számítógép egy tizedesre kerekítve számol minden értéket.
A bíró a bírói lap sárgával satírozott rácsaiba írhat be értékelést. Ezek segédpontok, amelyek alapján a számítógép kiadja a feladat értékjegyét és elvégzi az összes műveletet a pontok kiszámításán túl a díj besorolását is. A feltételes mód a segédpontok értékének beírásánál indokolt, mert előfordulhat, hogy egy adott feladat során például az orrjóságot nem lehet elbírálni, mert a feladat során erre nem volt szükség. Pl.: a meleg vad elhozásnál a kutya láthatja az eldobást, ezért szemre közelíti meg az elhozandó vadat. Ilyen esetben a rácsot átlósan át kell húzni, nem írunk be se 4-est, sem más értékjegyet. A számítógép ezt az üres rácsot figyelmen kívül hagyja a számításkor. Abban az esetben viszont, amikor olyan körülmény adódik, amelynél a kutyának kell használni az orrát annak érdekében, hogy a vadat megtalálja, ezek a segédpontok is megadhatók. Ilyen eset adódhat, ha a közös vadászaton lelőtt vad sebzetten elmenekül, elrejtőzik és meg kell kerestetni.
A bemutatott példa bírói lapján jól látható az árnyaltabb értékelés. Ezáltal a hagyományos 0-4 közötti 5 fokozatú teljesítmény értékelés helyett 10- szer árnyaltabban díjazható a vizsla munkája annak ellenére, hogy az egyes feladatok teljesítésekor látottakat 0-4 közötti egész számjegyű segédpontokkal értékeljük. Természetesen semmi akadálya nem lenne a segédpontokat 0,5-es fokozatokkal értékelni, de ez már nem jelentene lényeges finomítást, az adatbevitel idejét viszont jelentősen növelné. A tizedes jegyek a számítógép által a segédpontok átlagának számításakor adódnak, de ezzel a számítógép számol tovább. Az értékeléshez kell egy laptop és egy program, de ez a mai körülmények között nem jelenthet problémát. A HVC már rendelkezik mind a kiértékelő programmal, mind a szükséges technikai eszközökkel.
Az adatbevitel két személynek kutyánként maximum 2 perc ráfordítást igényel, és 15 percet kell szánni az összesítés előtti főbírói ellenőrzésre. Az ellenőrzés után a program lezárásra kerül, a bevitt adatokon ezután módosítani nem lehet. Elkészültek a kiértékelő lapok, az összesítő, sorba állítva a helyezéseket is.
Egy entert nyomva a gép egyenként kinyomtatja a kiértékelő lapokat.KiértLap.jpg
Fontos, hogy a vizslabarátok, leendő versenyzők, teljesítménybírók megismerkedjenek ezzel a módszerrel.
Azért kapta a mátrix elnevezést, mert a mátrixnak nevezzük, ha számokat sorokba és oszlopokba(táblázatba) rendezzük és azokkal valamilyen matematikai műveletet(összeadás, szorzás) végzünk. Ennyi és nem több a köze az algebrához, mert a táblázatba beírt számértékekkel sem a bíróknak, sem az irodának nem kell számítást végezniük, mert azt a számítógép végzi el helyettük, de nem a mátrixelmélet szabályai szerint.
Miért jobb ez a bírálati módszer az eddigieknél? Kérdezheti a vizslavezető és bíró egyaránt.
Haladni kell a korral, ki kell használni a számítástechnika felkínálta lehetőséget, főleg ha azzal a vizsla munkájának sokrétűbb, pontosabb bírálata lesz az eredmény és lényegesen csökkenti az irányítottan elfogult minősítéseket..
Vegyünk egy példát a régi és új értékelés közti különbség összehasonlítására:
A mezei munkák első feladata általában a keresés mezőn: Ezt eddig úgy bírálták, hogy a futam végén a vizslabírók megállapíottak egy 0-4 közötti egész számú értékjegyet, amit beírtak a bírálati lap megfelelő rovatába, mellette ott állt egy szorzószám, amivel a végső értékeléskor az irodában beszorozták az értékjegyet és kialakult a feladatra kapott pontszám. És így tovább, minden feladat bírálata hasonlóképpen történt. A végén összeadták a főbb feladatcsoportok (mező-víz-erdő) pontszámait, leellenőrizték, hogy milyen kategóriának megfelelő a teljesítmény és ennek megfelelően kialakították a végső sorrendet, helyezéseket, díjazottakat.
Miért nem elég jó ez? Mert nem mutatja meg, hogy az adott feladat miért 3-as, vagy miért 2-es, vagy 1-es minősítésű. És a mátrix formátum többet mutat ennél? Természetesen!
Lássunk példát: HVC-VAV értékelése alapján hogy néznek ki a mátrix formátumú bírói lapok. Természetesen a módszer kidolgozott a versenyfeladatok értékelésére is./BirLapok.jpg/
1.) Keresés mezőn:
Mi határozza meg a vizsla mezei keresés munkáját? A keresés stílusa - a vizsla keresési kedve – a keresés közbeni együttműködése. Ezekre kap a vizsla segédpontokat (0-4), amit a bíró a bírálati lap mgfelelő rácsba írja be. A segédpontokból a számítógép egy program segítségével kiszámolja az értékjegyet és a kapott pontszámot egy tizedes pontossággal.
Pl.: ez a fenti sorrendben az alábbi értékelést kapta: 3 – 3 - 4
Máris látható a bírói lapon a mátrix első sora. A következő sort a 2. feladatra kapott pontok alkotják és így tovább a 20. feladatig.
2.) Élénkség munkakedv:
A mezei munka során tapasztaltak alapján kap egy segédpontot a bíróktól a szólókeresésen mutatott összkép alapján. A fentieket figyelembe véve (3)
3.)Orrjóság:
Az orrjóságot több feladat végrehajtása során minősítik, ahol szüksége van a kutyának az orr használatára de itt is kap egy segédpontot (3)
4.) Orrhasználat:
Az orrhasználatot is több feladat végrehajtása során minősítik. itt a mezei légszimatos keresésnek megfelelő stílusú orrhasználat kerül minősítésre. Az intenzitást, a találni akarást is értékeljük. Itt:- 3 – 4-
5.) Viselkedés közös vadászaton:
Ennél a feladatnál a legösszetettebb az értékelés, és a legfontosabb a vizsla vadászatra alkalmazhatósága szempontjából, figyelembe véve, hogy apróvadra általában társas vadászatokon vadászunk. Ennek megfelelően, jól megválasztott terepen a vizsla a legtöbb segédpontot kaphatja:
Stílus – Orrjóság – Orrhasználat – Vadjelzés – Vadmegállás – Munkakedv – Együttműködés.
A keresés stílus követelménye közös vadászaton más, mint az egyéni szóló vadászaton, a keresési kedv bármely terepen elbírálható, az együttműködés körében a szófogadást, a vad előtti nyugalmát értékeljük. Orrjóságot, vadjelzést, vadmegállást csak abban az esetben pontozzuk, ha erre alkalom adódik. 4- x – 4 – x – 3 – 4 ( nem volt vad a kutya előtt!) Már értékeltük a mátrix oszlopaiban látható kritériumok szerint a vizsla teljesítményét legalább egyszer, de néhány esetben már többször is.
6.) Vadjelzés, ráhúzás.
A vizsla vad előtti viselkedését bíráljuk. A vadjelzésnek van stílusa, de szükséges hozzá munkakedv (érdeklődés), és fontos az együttműködés is. Mindegyik szempontra kap értékelést: 4- 4 – 4 -3
7.) Vadmegállás, utánhúzás
A gyakorlatban a 6. pont folytatása, a megállás stílusa, hogy a vadat milyen stílusban állja, munkakedv( a beleélés szintje), együttműködés( a kitartó állás, az elmozgó vad után húzás mikéntje) 4-4-4-2
8.) Viselkedés vadkelésre: - 3-
9.) Viselkedés lövésre: -3-
Mindkét feladat közben az együttműködés a fő kritérium. Ezeknél a feladatoknál korlátozzuk legjobban a vizsla ösztöne szerinti viselkedését.
10.) Meleg vad megkeresése, hozása átadása:
Szintén összetett feladatsor, a segédpontok közül csak a vadjelzés, vadmegállást nem tudjuk értelemszerűen értékelni, esetleg kimaradhat az orrjóság orrhasználat is, ha a meleg vadat a kutya előtt dobjuk el és szemre keresi meg. Fontos azonban a feladat végrehajtás stílusa(hogyan veszi fel a vadat, hogyan hozza), a munkakedv( elhozási kedv)az együttműködés (hogyan adja át a vadat). Értékelés: 3- x – x – 3- 3
Befejezte a vizsla a mező 1 feladatait, látható, hogy az 5. és 10. feladatnál néhány helyen nem volt lehetőség minden tulajdonság vizsgálatára, de az üresen hagyott rács nem befolyásolta az átlagteljesítmény értékelését.
Ha ebben az állapotban megvizsgálnánk az értékjegyeket, nem a mátrix sorában kapott értékjegyek számtani átlagát kapnánk, de ez természetes, mert pl. az orrjóságra, orrhasználatra további segédpontokat gyűjthet a lövés utáni munkájával.
Következő feladatcsoport az un. Mező 2, vagyis a lövés utáni feladatok értékelése.
11.) Kihűlt vadak megkeresése légszimattal.
Természetesen figyeljük a feladat végrehajtása stílusát, az orrjóságot, orrhasználatot, a vad elhozását, az együttműködést és a munkakedvet. Jól előkészített feladatnál az orrjóságot itt lehet a legjobban megfigyelni. Az elhozás értékelése a tollas és szőrmés vad elhozásának számtani átlaga. A gép egész számra kerekítve írja be, de a tizedes tört értékkel is számol.. Értékelése: 4-4-4-3,5 - 2-3
12.) Sebzett szárnyasvad megkeresése mesterséges csapán.
A keresés, csapakövetés stílusa nagyon fontos, nem különben az orrjóság és orrhasználat. Az együttműködést a vadelhozás, vadátadás közben bíráljuk. Ha a vadat terítékre hozza, azt teljesítettnek kell elfogadni, de a hozás(fogás) befolyásolhatja az értékelést.: 1-3-3-3-3
13.) Sebzett nyúl megkeresése mesterséges csapán
Értékelése hasonló, mint a 12. feladatnál: 2-4-4-2-3
14.) Tollas vad elhozás és átadás
Itt a 11. feladat tollas vad elhozását értékeljük. 2-2-3-2
15.) Szőrmés vad elhozás és átadás.
Ebben a sorban a 11. feladat szőrmés vad elhozását értékeljük. 3-3-3-3
Ezután lezárhatjuk a mezei feladatok értékelését. A számítógép figyelve mátrix sorain és oszlopain kiszámolt átlagértékekre kiszámítja a feladat végleges pont értékét, és a továbbiakban ezzel számol.
A vízi feladatok értékelése teljesen elkülönül a mezei feladatoktól, az ott szerzett értékjegyeknek nincs hatása a vízen mutatott teljesítményre.
16.) Viselkedés lőálláson vízi vadászaton.
Elbírálásánál csak az együttműködést (viselkedést) bíráljuk a szabályzatban leírt követelmények szerint. -3-
17.) Keresés vízállásos nádban
A fedett terepen, a vízben való munka, a megszokott mezei munkához képest kevésbé kedvelt terepe a vizslák nagy részének. Ennek ellenére az ilyen helyen a jó teljesítés alapvető követelmény a vízi vad vadászaton akár a vad kajtatása, akár a lőtt vad megkeresése végett. A feladat során főleg az együttműködést és a munkakedvet bíráljuk, azonban a feladat össze van kötve a vad megkeresésével, ezért az orrhasználatot is értékeljük, a keresési stílussal együtt. 3-4-3-4
18.) Kihűlt vízi vad megkeresése vízállásos nádban.
A 17. feladattal összekötve kerül bírálatra, annak a végén kell megtalálnia a nádban levő vadrécét.
Értékeljük a munka stílusát, orrjóságot, orrhasználatot, a feltétlen elhozást és a feladat teljesítése közben látott munkakedvet és együttműködést. 4-4-3-3-3-4
19.) Elhozás mélyvízből
Bíráljuk a hozást, az együttműködést és a munkakedvet 3-3-4
20.) Munkakedv vizes nádas terepen.
Az egész mezei munka során látott együttműködést és munkakedvet szubjektíven díjazza a bíró. A feladat értékjegynek kiszámításához a számítógép a munkakedv segédpontok átlagát is beszámítja. 3-3
A teljesítménybírók a korábbiaknál 3-4 szer több szempont szerint bírálják az egyes feladatokat, így kapunk reálisabb képet a vizslánk munka teljesítményéről.
A teljesítménybíróknak nem kell foglalkozni semmi mással, a feladat szabályszerű előkészítésén és lefuttatásán kívül, mint az egyes feladatok teljesítése során mutatott teljesítményt segédpontok oszlopaiban feltüntetett kritériumokat figyelembe véve megadni a versenyszabályzat szerinti értékelést, a többi művelet elvégzése a számítógép dolga. Ha ezt manuálisan kellene végezni néhány bírónak esetleg fejtörést okozna, de nem kell manuálisan több szám számtani átlagát számolgatni, és a kapott tizedes tört számmal szorozva, végeredményt kiszámolni, mert ezt a számítógép programja elvégzi. A számítógép egy tizedesre kerekítve számol minden értéket.
A bíró a bírói lap sárgával satírozott rácsaiba írhat be értékelést. Ezek segédpontok, amelyek alapján a számítógép kiadja a feladat értékjegyét és elvégzi az összes műveletet a pontok kiszámításán túl a díj besorolását is. A feltételes mód a segédpontok értékének beírásánál indokolt, mert előfordulhat, hogy egy adott feladat során például az orrjóságot nem lehet elbírálni, mert a feladat során erre nem volt szükség. Pl.: a meleg vad elhozásnál a kutya láthatja az eldobást, ezért szemre közelíti meg az elhozandó vadat. Ilyen esetben a rácsot átlósan át kell húzni, nem írunk be se 4-est, sem más értékjegyet. A számítógép ezt az üres rácsot figyelmen kívül hagyja a számításkor. Abban az esetben viszont, amikor olyan körülmény adódik, amelynél a kutyának kell használni az orrát annak érdekében, hogy a vadat megtalálja, ezek a segédpontok is megadhatók. Ilyen eset adódhat, ha a közös vadászaton lelőtt vad sebzetten elmenekül, elrejtőzik és meg kell kerestetni.
A bemutatott példa bírói lapján jól látható az árnyaltabb értékelés. Ezáltal a hagyományos 0-4 közötti 5 fokozatú teljesítmény értékelés helyett 10- szer árnyaltabban díjazható a vizsla munkája annak ellenére, hogy az egyes feladatok teljesítésekor látottakat 0-4 közötti egész számjegyű segédpontokkal értékeljük. Természetesen semmi akadálya nem lenne a segédpontokat 0,5-es fokozatokkal értékelni, de ez már nem jelentene lényeges finomítást, az adatbevitel idejét viszont jelentősen növelné. A tizedes jegyek a számítógép által a segédpontok átlagának számításakor adódnak, de ezzel a számítógép számol tovább. Az értékeléshez kell egy laptop és egy program, de ez a mai körülmények között nem jelenthet problémát. A HVC már rendelkezik mind a kiértékelő programmal, mind a szükséges technikai eszközökkel.
Az adatbevitel két személynek kutyánként maximum 2 perc ráfordítást igényel, és 15 percet kell szánni az összesítés előtti főbírói ellenőrzésre. Az ellenőrzés után a program lezárásra kerül, a bevitt adatokon ezután módosítani nem lehet. Elkészültek a kiértékelő lapok, az összesítő, sorba állítva a helyezéseket is.
Egy entert nyomva a gép egyenként kinyomtatja a kiértékelő lapokat.KiértLap.jpg
