Tenyészvizsga szabályzat- Általános rész

A vizslák vizsgáztatásának célja:

 Ahhoz, hogy a vizslatenyésztés a vizsla vadászati alkalmasságának fejlesztését szolgálja, az egyedeket a tenyésztésbe vétel előtt, a kutya korának és a fajtára jellemző vadászati hajlamai szerinti követelményeknek megfelelő feladatokból, vizsgának kell alávetni. Célszerű, ha ezeken a vizsgákon a vadászati hajlam mellett a küllem is értékelésre kerül.
A vadászkutyák- több évtizedes, vagy évszázados tudatos szelekció és tenyésztés eredményeképpen - vadászati szempontból több, fontos tulajdonsággal rendelkeznek már a születéskor / öröklött tulajdonságok, képességek/, ezen tulajdonságok kiegészítése, továbbfejlesztése, korrekciója / tanult képességek / a
kiképzés, majd a vadászatba történő bevezetés teszi a vizslát alkalmassá a vadászaton való közreműködésre. 

1.2. A vizsgák, versenyek lebonyolítási rendje.

1.2.1. Általános rész:

A HVC az általa rendezendő versenyek időpontját és helyét azok rendezése előtt 60 nappal, a tenyészvizsgákat legalább 14 nappal honlapján (www.vizsla-club.hu) nyilvánosan közzéteszi.
A vizsgára, versenyre e szabályzat szerint a meghirdetett kiírásban foglaltak szerint előzetesen kell nevezni, a kutya, a vezetője és tulajdonosának alapadatai feltüntetésével. A vizsgák és versenyek értékelése nyilvános, hangos indoklással kell elmondani a pozitív és negatív tulajdonságokat, a hibákat és a levont pontszámokat. A versenyirodán rendelkezésre kell bocsátani betekintésre egy versenyszabályzatot, de a vizsga helyszínén is kell legalább egyet tartani, ha vita merülne fel az értékelés során. A feladat bírálata a néző és bármely résztvevő által megóvható a versenyszabályzatban rögzítettek szerint.
A vizsla vezetők sorszámhúzással kapják a startszámot, melyet megelőz a csoportbeosztás és a csoportok közti forgás kijelölése, ha több csoportban folyik a vizsga.
A vizsgára, versenyre tüzelő szuka nem vezethető fel, a nevezett kutyának minimum egy hónapos, de egy évnél nem régebbi dátummal bélyegzett veszettség elleni oltási igazolással kell rendelkezni.
A vizsga helyszínén a kutyák pórázon tartandók, kivétel, ha a bíró külön engedélyt ad az ellenkezőre.(Pl.: fürdetés a vízparton)
A vizsgára a sorszám sorrendjében, csoportonként az első feladat megkezdése előtt be kell jelentkezni a vizsla vezetőjének a bírónál, a kutya nevének fajtájának és a startszámnak a közlésével. A startszámot a vizsla vezetője jól láthatóan tűzze ki ruházatára.
A vizsgáztató és a versenyző köteles betartani a HVC Vizsga és versenyszabályzatában foglaltakat.
A HVC nem vállal felelősséget a felvezetett kutyákban illetve az általuk okozott kár keletkezéséért. 

1.2.2. A vadászati képesség vizsgák rendezésének feltételei:

a,) Személyi feltételek:
 Képesség vizsgán a vizslák egy bíró esetében egy csoportban, két, vagy több bíró közreműködése esetén több csoportra osztva is vizsgázhatnak. Az egyik csoportban az elhozási feladatokat és a vízkedvelést bírálják, a másikban a mezei keresés közben elbírálható feladatokat és a vad előtti és a lövésre való viselkedést. Kettőnél több csoport bírálata esetén a mezei feladatok elvégzésére lehet két bírói kört kialakítani, ha azok egymás munkáját nem zavarják.
A bírálatot egyedenként egy bíró végzi. A követelmények a HVC Vizsga és Versenyszabályzat szerint értékelendők. Egy bíró esetén maximum 8, két bíró esetén maximum 16 kutya bírálható el naponta. Ennél több kutya nevezése esetén arányosan több bírót kell a rendezőnek biztosítani. A bíró munkáját bírói körönként egy lövő és egy segédbíró támogatja. A rendező köteles legalább két fő bíró-segédet biztosítani a bíró mellé.
A bírálati lapok adatait a versenyirodába kell haladéktalanul továbbítani.
b,) Kellékek: nyúlbőrrel, illetve vadszárnyakkal bevont apportfa. Természetes vagy nevelt élő tollas apróvad, élő mezei- vagy házinyúl. A lövés hanghatása sörétes fegyverből vaktölténnyel, riasztópisztolyból vagy sörétlövés hangjához hasonló más eszközből is származhat. A vezető a saját (nem szőrrel és tollal bevont) gyakorló tárgyaival is bemutathatja az elhozási feladatokat, de ez az értékelésnél hátrányt jelent.
c,) Terep követelmények:
A vadmegállás bemutatására olyan nem magas növényzettel fedett mezei terület szükséges, amelyben a médium el tud rejtőzni a kutya elől, de a kutya távolabbról is látható benne. A terület lehetőség szerint akkora kiterjedésű legyen, amelyen minden kutya számára új terület biztosítható. A víz ne legyen meredek partú, és ne legyen hirtelen mélyülő, de mélysége késztesse úszásra a kutyát.

1.2.3. Vadászati Alkalmassági Vizsga, Mezei -Vízi és Összetett verseny rendezési feltételei.

a,) Személyi feltételek:
Bírói létszám:

Vizsga – Verseny megnevezése

Nevezett kutyák száma

1-8

9-12

13-16

17-22

Vadászati Képességi Vizsga

2

4

5

6

Vadászati Alkalmassági Vizsga

2

5

6

7

Mezei Vízi Verseny

2

6

7

8

Összetett Verseny

3

6

13

7¨1

1 a versenyt két nap alatt lehet lebonyolítani.

A bírói létszámból egy fő a verseny vezető főbírója.
A fő vezetőbíró munkáját 1 fő segíti a versenyirodán.

A vizsgán és versenyen minden bírói körben a vezetőbíró mellett egy fő lehet a segédbíró, aki a versenyszabályzatból elméleti vizsgát tett.
A szokásosnál nagyobb létszámú nevezések esetén a vezetőbíró és rendező a fentiektől eltérő bírói létszámra is tehet javaslatot, ha fennáll annak a lehetősége, hogy minden nevezett kutyának közel azonos vizsgafeltételeket és bírálatot tudnak biztosítani.A javaslatról a HVC elnöksége dönt.
Vadászati alkalmasságot minimum kettő, de ajánlottan 3 bírói kör közreműködésével lehet bírálni. A bírók közül egy vezető bírót kell kinevezni. Két bírói kör közreműködése esetén maximum 10 vizsla, bírálható el egy vizsganapon. Ha ennél több vizslát neveztek, akkor 20 kutyáig eggyel, 24 kutyáig 2-vel növelni kell a bírói csoportok számát. Három vagy ennél több bírói csoport alkalmazása esetén egy független vezető főbírót kell alkalmazni. A közös vadászatot a mezei keresés és vonszalékmunkák bírói együtt bírálják.

Két bírói kör közreműködése esetén az I. csoport a mezei keresés a II. csoport a mezei elhozások és vonszalékmunkák besorolását kapják. A III. fázisban együtt vesznek részt a vizsgázók a vízi feladatok teljesítésében, mindkét bírói kör közreműködésével. Három bírói kör esetén, a két mezei és egy vízi csoport körforgásszerűen vizsgázik. A forgási rendet a megnyitón ismerteti a vezetőbíró. Négy bírói kör közreműködése esetén a mezei keresésre két bírói kör alakítandó ki.
Összetett versenyen a mezei és vízi feladatokon túl az erei feladatokhoz a vércsapa, a cserkelés és légszimatos elhozások, valamint az erdei vonszalékok bírálatához kell bírói kört biztosítani. Abban az esetben, amikor vadjelzést jelentettek a vércsapát 4 bíró bírálja el, ebből kettő a dermedt vadnál a viselkedést, kettő a vezetést bírálja. A két csoport közti kommunikációt a bírói kör vezetőbírója szervezi meg.A bírálati lapokra felkerülő feladat értékelő adatokat folyamatosan kell közölni a versenyirodával.
b,) Kellékek: Minden megkezdett induló 8 kutya után számítva egy tollas és egy szőrmés (nyúl) vonszalék vadat, kutyánként legalább egy élő szárnyast (fácán, fogoly) kell biztosítani a rendezőnek. A természetes vadon kívül, lehet mesterségesen nevelt, de jó röpképes, egészséges vaddal is feldúsítani a terepet. Arra az esetre, ha nem lenne elegendő természetes vad a keresési feladatokhoz, 3 kutyánként egy nevelt élő vadat kell tartalékolni olyan ketrecben, amelyben a tárolás közben a vad nem sérül meg.
c,) Versenyek terep és vad igénye: Mezei - Vízi, illetve Összetett versenyt olyan terepadottságok mellett kell rendezni, amilyen a vadászatok alkalmával is előfordul. A mezei kereséshez elegendő fedettségű, és kiterjedésű sík mező szükséges, melyen biztosítható a kutya mezei keresési feladatainak elbírálása. Külön terep szükséges a közös vadászat és a vonszalékmunkák számára. A terep legyen kellően fedett, az apróvad számára nyújtson rejtőzködési lehetőséget, de a kutya munkája a bírók előtt folyamatosan látható legyen. Mezei kereséshez akkora méretű nyílt terep szükséges, amelyen biztosítható, hogy azonos terepszakaszra 4 óránál korábban ne kelljen ismét keresésre küldeni a kutyát.
Ha mezei nyúl nincs a kijelölt terepen, akkor vadas, vagy sötét színű házinyulakat kell a versenynap reggelén kihelyezni.
A mezőn a vadakat nem kell lelőni, de minden vad meneküléskor köteles a vizslavezető, vagy segítője lövést leadni a levegőbe min. 45 fokos szögben felfelé irányított fegyvercsővel.
A lövőnek érvényes fegyvertartási engedéllyel és vadászjeggyel kell rendelkezni.
Álljon rendelkezésre sűrű, de nem átjárhatatlan vízállásos nádas a fedett terepen való keresés bemutatására, és megfelelő vízállásos nádas az élő vadréce utáni kajtatáshoz, melyben a kutyának úsznia kell a menekülő réce követéséhez és a lőtt vad elhozása végett.
Az Összetett versenyhez az erdő legyen alkalmas arra, hogy a vércsapák és vonszalékok előírt kiosztási távolságra kerülhessenek egymástól és maradjon hely az egyéb elhozások tesztelésére, cserkelésre és bokrászásra is. Az erdő legyen átjárható a vonszalékhúzó és vércsapa készítő számára. Ne legyen olyan sűrű a vegetáció, hogy a vércsapa vagy vonszalék vizuálisan követhető legyen a taposási nyomon. A vonszalék és vércsapa nyomvonalakat előző napon kell kijelölni. A vércsapához marha, juh, vagy vadvért lehet alkalmazni, csapánként 2 dl-t. 

 

 

Image