A vizslák küllemét Tenyészszemlén minősítjük, 65 %-ban objektív méretek alapján, 35 %-ban a nem mérhető paramétereket szubjektív értékeléssel 1999.év óta. A méretfelvételhez egy speciális  villás mérőeszköz és szalagmérő szükséges, amellyel +- 1 mm hibahatáron belül a testrészek méretadatai megállapíthatók. A mért adatokat a nevezések alapján alapadatokkal azonosíthatóan kinyomtatott "Tenyészszemle adatfelvételi lap" -on az "Objekrív értékek" alatti (bal szélső oszlop) megfelelő sorába beírjuk, 0,1 cm- es pontossággal. A szubjektív értékeléssel az objektív módon nem mérhető, de a vizsla minősítése céljából fontos szöveges jellemzést és pontértéket adja meg a küllembíró. A szöveges jellemzés és a hozzá adott pontérték szintén rögzítésre kerül a papír alapú nyomtatványon. A maximálisan adható pontértékek a megfelelő testrész sorában láthatók, ehhez viszonyítottan a küllembíró az ideálistól %-ban való eltérés arányában vonhat le pontokat. A felvitt adatok ismételt ellenőrzése után az űrlapról az adatokat a számítógépbe rögzítve   kinyomtathatjuk a "Kiértékelő lap" -ot, a rendezvény lezárása után elkészíti az összesítőt és az eredményt rögzíti az fejrészen megjelölt vizsla adatbázisában.

A HVC Tenyész- és vadászati alkalmassági (alap) vizsgák rövid ismertetése.

A tenyészvizsga célja a tenyészvizslák megfelelő kiválasztása. Ez garantálja, hogy a magyarvizslák genotipusa mind jobban közelítsen a fajtaleírásban megfogalmazotthoz. A tenyésztésbe vétel előtt az egyedet tenyészvizsgán minősítjük, amelyen megállapítjuk milyen a tenyésztési indexe. A tenyésztési index két részből tevődik össze, a küllem és öröklött tulajdonságok bírálatából. A tenyészszemlén a küllem bírálata történik, de az alapvető idegrenszert is minősítjük.
Az öröklött tulajdonságokat teljesítmény teszttel 24 hónapos korig a Vadászati Képesség Vizsga követelményei, ennél idősebb kor után Vadászati Alkalmassági Vizsgán teszteljük. A szemlén és a teljesítmény teszten elért tenyészvizsga minősítése együttesen adja a tenyésztési indexet. Ennek a tenyésztésbe vételhez előírt minimum követelménye szuka esetében: nagyon jó/nagyon jó, illetve kitűnő/jó. Tenyészkan esetében: kitűnő/nagyon jó.

A tenyészszemle bírálata a fajtaleírás szerint történik kombinált (objektív és szubjektív) módszerrel, melynek a lényege, hogy az egyed hány százalékban felel meg a fajtaleírásban meghatározott standardnak.
Megjegyzés: A jelenleg alkalmazott magyarvizsla fajtaleírások a pontatlan leírása miatt alkalmatlanok az objektív értékelésre és minősítésre. Erről a Bemutatkozunk-Egyesületünkről menüpont alatt a HVC történeti áttekintése és céljai alatti írásból részletesen tájékozódhatsz.
A HVC ajánlása szerinti fajtaleírások (Tenyésztés-Fajtaleírások) alkalmasak az objektív küllemi minősítések elvégzéséhez, A tenyészszemlén felvett adatokból, bírálatból digitális adatbázis képezhető, amely a vizslák küllemi alakulását történeti viszonylatban bármikor összehasonlíthatóvá teszi. .
A maximálisan elérhető pontszám 100, de az elmúlt 15 év gyakorlatában a legjobb 95-96 pontot teljesített. A 100 pontot teljesítő vizsla a cél, azonban a 85% felettiek már kitűnő minősítésűek lehetnek.
A bírálaton a részletes testméretek felvételéből (Tenyésztés-Tenyészvizsgák- Tenyészszemle - Adatbeviteli lap) és az adatok számítógépes feldolgozásából, beépített függvények által súlyozottan,objektiv módon, a vizsla az összes megszerezhető pont 65%-át kaphatja meg. Az objektív módon nem értékelhető jellemzőket szubjektív módon bíráljuk, szöveges értékeléssel és súlyozott pontszám értékekkel.(Tenyésztés-Tenyészvizsgák-Tenyészszemle kiértékelő lap) A szubjektív bírálattal a vizsla az összesen megszerezhető pontszámnak legfeljebb 35%-át kaphatja.
Minden fontos küllemi paramétert egy "Tenyészszemle adatbeviteli lapon" rögzítünk, amelyeket a számítógépbe táplálva egy program kiértékel. A végeredmény egy részletes, kombinált minősítés lesz, amely egy elért pontszámból és szöveges értékelésből áll. Az objektív és szubjektív értékeket külön-külön is kategóriába sorolja és e kategória értékek összege, valamint az összes pontszám határozza meg a végső minősítést, ami lehet: kitűnő - nagyon jó - jó - megfelelő - nem megfelelő. A tenyésztés programban szerepelnek azok a paraméterek,  amelyek  az öröklött vadászati képességek vizsgálati eredményének (Tenyésztés-Tenyészvizsgák-Vadászati képesség vizsga) kiértékelése és a tenyészszemle eredményének együttes figyelembe vételével-nemek szerint-meghatározzák a tenyészminősítést. 

A vizslák mátrix formátumú teljesítménybírálata.

Vadászati Képesség Vizsga (VKV) követelményei.

A képesség vizsgán a fiatal egyed öröklött tulajdonságait vizsgáljuk, amelyek megléte fontos ahhoz, hogy a vizslát a vadászaton elvárt követelmények szerint, lehetőleg minél kevesebb képzéssel, inkább gyakorlásokkal meg lehessen tanítani. E vizsgát két korkategóriában 9-16 hónapos, illetve 16-24 hónapos korcsoportba tartozó vizslák számára lehet kiírni. A követelményeknél figyelembe kell venni a vizsla korát, a feladat értékelésében leírtaknak megfelelően.
Ahhoz, hogy a képességvizsga megfeleljen a tenyésztési cél szempontjainak, meg kell vizsgálni mely tulajdonság, képesség átöröklése fontos vadászati szempontból.
 Az egyes tulajdonságok nem tisztán elhatárolhatóan öröklődnek a vadászkutyákban, tehát amikor egy tulajdonságról esik szó, akkor meg kell említeni az éppen vizsgált tulajdonságot befolyásoló, gátló, vagy elősegítő más öröklött hajlamokat is. Néhány példával bemutatva: a vadmegállás hajlama örökletes tulajdonság, szintúgy a vad zsákmányolási, birtoklási ösztön is. Ha ez a két alapvető tulajdonság aránytalanul öröklődik, az egyik tulajdonság elnyomhatja a másikat, esetleg felszínre sem kerülne a gyengébben öröklött hajlam, ha nem megfelelően képeznénk vizslánkat. A képzéssel korrigálhatók az aránytalanságok, helyreállítható a kívánt egyensúly. Lehetne a példákat sorolni a kapcsolattartás, engedelmesség és a vad üldözési, birtoklási hajlam, valamint a bátorság és a kapcsolattartás öröklődésének harmóniájáról is.
Amikor a fiatal vizsla öröklött képességeit vizsgáljuk, akkor azok egymáshoz viszonyított arányát is fel kell mérni, meg kell jegyezni, hogy mely tulajdonságok a dominánsak, ezek hatása káros, vagy hasznos a képzés további fázisában és melyek amik fejlesztésre szorulnak.
A KV. tenyésztési indexben meghatározott szintű teljesítése, a küllem előírt megfelelősége a tenyésztésbe vétel feltétele.
2.1.1. Vadászat szempontjából fontos tulajdonságok.
a)      A vad felkutatása iránti érdeklődés (Keresés): A kutya a élénk érdeklődést mutasson a különböző vadszagok, elsősorban vadászható apróvadak felkutatása iránt. Célszerű, ha az orra segítségével, és nem a szemmel történő kereséssel, igyekszik vadat találni. A vizsla öröklötten az "orrával dolgozik", ellentétben az agárral, amely szemmel keres. A vadszagok iránti érdeklődése és a vadat találni akarás adja a hajtóerőt a kereséshez. A fiatal vizsla 6-12 hónapos kora közötti időben a legtöbbet a keresés intenzitásában változik, ha lehetőséget kap időközben vaddal való találkozásokra. A korához és képzettségi szintjéhez és bizonyos mértékig a fajtához kell a bemutatott hajlamot értékelni. A kereséshez megfelelő önállóságra, a vezetőtől való eltávolodáshoz bátorságra van szükség, de ez ne legyen olyan mértékű, amely a vezetőtől való teljes függetlenedésre való törekvést jelezzen. Akkor keres jól a kutya, ha folyamatosan a vezető előtt kisebb nagyobb oldalkilengésekkel, az orrát használva tudatosan vadat igyekszik találni. Nem követheti keresés helyett a vezetőjét a sarka mögött. Kiváló, ha a keresés 20-40 m-es oldalirányú kilengésekkel a vezető előtt 10-30 méterrel folyamatosan történik többnyire galoppban, vagy élénk ügetéssel.
b)       Élénkség: Némileg elkülönül a vad iránti érdeklődéstől, inkább idegrendszeri alapon nyugszik, de megléte befolyásolja a vadászati munka hatékonyságát. Az élénk, temperamentumos vizsla a keresést és egyéb feladatokat nagyobb intenzitással, gyorsasággal hajtja végre. Az ilyen kutyák gyorsabban, élénkebben reagálnak a vad észlelésére és a parancsokra is.
c)      Orrjóság: Meghatározza a keresés közbeni vad találás hatékonyságát. Jó légmozgás és kedvező páratartalom és nem túl magas hőmérséklet mellett a kiváló orrú vizsla 20-30 m közötti távolságból képes jelezni a rejtőzködő vad szagát. Megítélése nagy gyakorlatot igényel és egy eset nem is elegendő a biztonságos elbíráláshoz. Az egyed szagló teljesítményét befolyásolja a vizsla pillanatnyi fizikai és idegi terheltsége, és az elrejtőzött vad iránti affinitása. A kedvezőtlen időjárás, és a növényzet takarása 80 %-kal is csökkentheti a vad szag kibocsátását és ezáltal a szag észlelési távolsága még jó orrú vizsla esetén is lecsökkenhet néhány méter körüli értékre.
d)     A vad jelzése: Amikor a vad szagát észleli a vizsla, azt élénkséggel, a keresési inger felfokozásával kell jeleznie, ideális esetben meg is állhatja a megbújt vadat. A vizslafélék egyik legjellegzetesebb vadászati adottsága, hogy a közelben nyugalomban rejtőzködő, szaglással, vagy vizuálisan észlelt vadat kifejezett módon jelzik. Ez a jelzés több fokozatból áll. Kezdődik azzal, hogy a vad szagának észlelésekor megváltozik a mozgása, óvatosabbá, izgatottabbá válik a viselkedése. A jelzés következő fázisai attól függnek, hogy az észlelt vad nyugalmi, vagy menekülési állapotban van- e. Nyugalmi állapotú vad esetében az első szagfogás után, a betájolási fázis, vagyis a ráhúzás következik. Ha a vad egy helyben rejtőzködik a ráhúzás végén a vad megállása következik, amikor a kutya feszült mozdulatlansággal arra a pontra figyel, ahol a szagot kibocsátó vadat sejti. A vad azonban, kihasználva a növényzet takarását, rejtőzve menekülhet is, amit a kutya utánhúzással jelez a vezetőjének.
e)      Elhozás: A vad elhozása öröklött tulajdonságon alapul és általában valamilyen szintje minden vadászkutyában megfigyelhető már kölyökkorban is. Akkor megfelelő ez a hajlam, amikor az elhozandó tárgyak, szőrös, illetve tollas jellege, szagának milyensége nem befolyásolja a vizslát, hogy a bábut, vagy a vad tetemét a szájába vegye, és tartósan cipelje. Az igazi elhozási ösztön tehát a tárgy felvételéből, és hordásából tevődik ki. A bábut és vadtetemet zsákmánynak tekinti, ezért igyekszik azt számára biztonságos, nyugodt helyre vinni, hogy ott alaposabban vizsgálat alá vegye. A képzés során tanítjuk meg arra, hogy az így birtokba vett vadat át kell adni a gazdának.
f)       Vízkedvelés: A kutyának a víz nem természetes közeg, de ettől függetlenül nem szabad félnie, idegenkednie, hogy abban a vadászattal kapcsolatos feladatait teljesítse, onnan úszva vadat hajtson, illetve hozzon terítékre. A kölyökkutya ösztönösen tud úszni, erre nem kell külön képezni. Kivételt képez az, amikor az első próbálkozásakor hátsó lábával a mederfeneket keresi, a mellsővel pedig csapkod a vízben. Ez általában olyankor fordul elő, amikor kölyökkorban nem adtunk lehetőséget a vízzel való ismerkedésre, úszásra.
A víztől való tartózkodás, félelem megnehezíti a vizsla vadászatra való felkészítését, ezért fontos ennek a feladatnak a tesztelése már fiatal korban. Amelyik vadászkutya kedveli a vízi munkát attól, hogy rosszul úszik nem lesz víziszonya, de lehetőleg minél előbb adjunk neki lehetőséget a helyes úszási stílus megismerésére.
g)       Kapcsolattartás: Ez a tulajdonság azt fejezi ki, hogy a vizsla milyen kapcsolatot alakít ki a vezetőjével, mennyire hajlandó a "falka–vezérrel" együttműködve, annak az akaratának alávetve dolgozni. Ezt az alávetettséget természetes, vagy kényszeredett reakcióként éli e meg. A kapcsolattartás alacsony szintje nehezen kezelhető, figyelmetlen, nehezen irányítható és fegyelmezhető vizslát eredményez. Az ilyen vizslákat csak kemény dresszúra árán lehet az együttműködésre késztetni.
h)      Bátorság: Fontos, hogy a vizsla ne legyen félénk és bizalmatlan, mert ez a rossz tulajdonság gátolja a vadászat közbeni feladatai ellátásában. Részben összefügg az idegrendszer stabilitásával, de több annál, talán egy kis önbizalommal, egy kis vagánysággal. A vadászat közbeni hanghatásokra nem szabad félelemmel reagálnia, a gyakorlottabbak a lövés hatására érdeklődéssel reagálnak, a vadászati gyakorlattal nem rendelkezők semlegesen.
A bátorság megléte arról ismerhető fel, hogy a számára idegen környezetben, közegekben is természetesen viselkedik, nem esik pánikba, és nem retten meg egy váratlan szituációtól. Nem tévesztendő össze a bátorság és az agresszivitás. A bátor, és kiegyensúlyozott vizsla nem kezdeményez támadást, de nem is hátrál meg ennek kezdeményezőjétől.

i)        Kombinációs készség: A kutya "okosságát" jellemezzük ezzel a kifejezéssel. Megfelelő szintű megléte meghatározza a feladatok, vadászati stílusok elsajátításának gyorsaságát, a váratlan szituációkban való helyes viselkedést. A kombinációs készség megjelenése stabil, kiegyensúlyozott idegrendszert és bátor karaktert igényel, mert ezek hiánya gátolja e képességének megnyilvánulását.

2.1.2 Hungária Vizsla Club vadászati képesség vizsga(KV) minősítő táblázata^©.

                                                                                                                Teljesítmény követelmény

A teljesítmények értékelése:

1.  Keresés:
A vizsla legalapvetőbb tulajdonsága, hogy a számára megfelelő terepen az orrát használva keressen. A keresés intenzitása függ attól, hogy mennyire érdeklik az általa érzett szagok, vagy a hasonló terepen találkozott-e korábban vaddal. Figyelembe veendő az együttműködés és szófogadás szintje, mert egy fegyelmezhetetlen vizsla látszólag intenzívebb keresést mutathat be annál, mint amelyiket a keresés közben a kapcsolattartásra is neveltek.
Kiválónak (4) mondható a keresés, ha a vizsla kevés bíztatásra, parancsra a vezetője előtt keres 20 m-nél nagyobb oldalkilengésekkel, folyamatosan, azonban ha az oldalkilengések többnyire 20 m alattiak, a keresés csak jónak (3) minősíthető. Közepesnek (2) számít a keresés, ha az nem folyamatos, bíztatás hatására is többször abbahagyja, de a futamidő alatt, főleg vadszag észlelés hatására, mutat keresési érdeklődést. Gyenge (1) a keresési hajlam akkor, amikor nem távolodik el a vezetőtől keresés céljából legalább 10-20 m-re, parancs ellenére is csak rövid ideig keres a vezető előtt, igyekszik a vezető mögé kerülni és keresés, vadszagok iránti érdeklődés nélkül próbálja követni őt. Abban az esetben, ha a vizsla a mutatott keresési módot csak folyamatos parancsokra, bíztatásokra teljesíti, fél hibapontot le kell vonni a látott munka értékéből.
Egy éves kor felett már aktív keresési hajlamnak kell mutatkozni még olyan vizslánál is, amelyik kevés lehetőséget kapott ösztöne fejlesztésére.

2.  Élénkség:
Az élénk (4) vizsla a keresést a futamidő nagy része alatt galoppban, vagy élénk ügető tempóban végzi. Kevésbé élénk (3) kutya a keresést többnyire élénk ügető, módban kevés galoppal teljesíti, a közepesen élénk (2), közepesen élénk ügetésekkel teljesíti, galopp nélkül. A gyenge élénkséget mutató (1) vizsla a keresést a futamidő elejétől a végéig lanyha ügetéssel, "bogarászva" teljesíti. Az élénkségnél a vad iránti érdeklődést is figyelembe kell venni. Friss vadszagok észlelésekor, mennyire fokozódik az élénksége.

3.Orrjóság
A keresés közben figyelemmel kel lenni az orr teljesítményére is. Ha a vizsla előtt vad kelt, amelyet nem látott távolodni, fekhelyének jelzési távolságából következtetni lehet az orrjóságra. Alacsony növényzet, párás, felszálló, élénk, egyirányú széllel járó légmozgás esetén 20 m. távolság feletti jelzés kiváló (4), 15 m. feletti jó (3), 10 m. körüli közepes (2) orrjóságot jelent. Az orr elbírálásához legalább két eset biztosítása szükséges, melyből az egyik kitett vad, vagy a kutya által ismert apport bábu legyen. Az esetek közül a jobbik eredményt kell figyelembe venni.

4.Vadjelzés:
A vizsla a vad észlelését megváltozott, óvatosabb mozgásával jelzi, melynek a befejező fázisa a vad megállása. A fiatal vizsla esetében még előfordulhat hogy nem stabil az állási ösztön, ezért nagy gyakorlat szükséges annak elbírálásához, hogy rendelkezik- e a bírált egyed ezzel a fontos tulajdonsággal. 4-es osztályzatot, csak a stabilan álló vizsla kaphat, (minimum 1/2 perc, ha a vad nyugalomban van) . 3-assal értékelhető, ha az állást bemutatta, de nem tartott ki legalább 30 mp- ig. 2-es az értékelés, ha észlelhetően, de nagyon rövid ideig állta a vadat. Azok a kutyák, amelyek viselkedésükkel jelezték a vad észlelését, de állást nem mutattak be, legfeljebb 1-es osztályzatot kaphatnak vadmegállásra. Az a vizsla, melyik bár a vadat észlelnie kellene, de ennek semmi jelét nem mutatja, elfordul tőle, vagy jelzés nélkül ráugrik elfogás céljából, vadjelzése, vadmegállása nem megfelelő és 0-val értékelhető.

5.Elhozás:
Az elhozás bemutatásához a képesség vizsgán bármilyen, a vezető által hozott természetes anyagú, szőrrel, vagy tollal bevont bábu alkalmazható, azonban 4-es osztályzat, csak kihűlt apróvad tetem elhozása esetén adható.
Az elhozási ösztönnek több fokozatát tapasztalhatjuk:
Hibátlan teljesítésnél az eldobott tárgyat azonnal felveszi, és a vezetőhöz viszi. Egypontos hiba, ha nem szívesen jön a vezetőhöz, de a tárgyat nem dobja el hozás közben. Két pontos hiba, ha a tárgyat felveszi, de útközben elhagyja, parancsra újra felveszi és behozza. Három pontos hiba, ha a tárgyat megkeresi, de nem veszi fel azonnal, csak a vezetője közeledtére és bíztatására, esetleg a tárgy újbóli eldobásának hatására és valamennyi ideig hozza. Nullával értékelendő, ha a vezető egyáltalán nem tudja az eldobott tárgyat a kutyával felvetetni. A feladat végrehajtására kényszer nem alkalmazható.

6.  Vízkedvelés:
A négyes értékeléshez a vizsla paranccsal egy percen belül a vízbe küldhető legyen olyan helyen, ahol úszásra kényszerül. Az a vizsla, amelyik csak tárgybedobás hatására megy a vízbe, legfeljebb 3-as értékelést kaphat. Kettessel értékelhető, ha a kutya a bedobott tárgy hatására a vízparton a vízben hasig gázolva szaladgál, és legalább egyszer vállalkozik rövid úszásra. Egyes értékjegyet kaphat a kutya, ha belegázol a vízbe, de nem úszott. Nem értékelhető a vizsla vízkedvelése, ha egyszer sem sikerült a vízbe küldeni. A feladatnál kényszer nem alkalmazható.

7.Kapcsolattartás:
A vizsla a keresés közben folyamatosan igyekezzen kapcsolatot tartani a vezetőjével. Legyen tekintettel a vezető haladási irányára, ne igyekezzen magát önállósítani, behívható, a felugró vadról lehívható legyen. Négyes az értékelés, ha a vizsla kevés parancsot igényel keresés közben. Önként igazodik a keresési irány megváltoztatásához. Keresés közben tekintetével pillanatokra keresi a kontaktust a vezetőjével.
Egy pontos hiba, ha néhányszor figyelmeztetni kell a kapcsolat fenntartására, de azok hatására helyreáll a kontaktus. Két pontos hiba, ha a parancsokra nehezen reagál és azok hatása rövid ideig tart. Láthatóan szándékosan igyekszik kikerülni a vezető hatóköréből. Három pontos hiba, ha kikerül rövid időre a kontroll alól, de 1 perc elteltével visszaáll a kapcsolat. Nem értékelhető a kapcsolattartás, ha a vizsla bármely okból kikerül a vezető kontrollja alól, és tetszőleges számú parancsra sem áll vissza egy percen belül, illetve sorozatosan rövidebb időre megszakad a kapcsolata a vezetőjével a futamidő alatt. Akkor tekinthető a kapcsolat megszakítottnak, amikor a kutya a kiadott parancsokra nem reagál.

8.Idegrendszer:
A vizsla a lövés hallatára lehetőleg közömbösen viselkedjen. Négyes értékelést kaphat az a vizsla, amelyik a keresés közbeni lövésre félelem nélkül reagál, annak hallatára a keresési tempóját nem csökkenti, nem igyekszik a lövés után a vezetőhöz húzódni. Hármassal értékelhető, amelyik a lövés hatására a korábbi keresési tempóját kissé visszafogja, de nem megy a vezetője mögé. Kettes értékelést kaphat, ha a lövés hatására a keresése tartósan lényegesen kisebb tempójú a korábbinál, de az még a vezető előtt folyik, nem húzódik a vezetője mögé. Egyes értékelést kaphat, az a vizsla, amelyik a lövés hatására a vezető mögé húzódik, de még keresésre küldhető a futamidő alatt, de ez a keresés lényegesen rövidebb, mint a lövés előtt volt. Nem értékelhető az a vizsla, amelyik a lövés hatására otthagyja a vezetőt, és menekülésbe kezd, vagy a vezetőhöz húzódik és nem küldhető a lövés után keresésre a futamidő alatt. Azok a vizslák, amelyek a sörétlövésre csekély érzékenységet mutatnak a vadászatra történő bevezetéshez hosszabb időt igényelnek. A kifejezetten lövésfélőt (amely otthagyja a vezetőjét a lövések hallatára) szinte reménytelen bevezetni a lőporos energián alapuló fegyveres vadászatra.Fentieken kívül figyelni kell a vizsla viselkedését, agresszivitását, bizalmatlanságát, félénkségét( lövésre, idegenektől, másik kutyától), és az észrevételeket a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni.